Meglátogatta a kórházban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egyik vezetője azt a nőt, akit a múlt éjszakai üldözés során sodort el egy szirénázó rendőrautó.
A BRFK péntek este az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 60 éves nő – akit hajnali 3 óra előtt Budapest XVII. kerületében, a Pesti úton ütött el egy megkülönböztető jelzést használó rendőrautó – súlyos lábsérülést szenvedett. A baleset körülményeit az ügyészség vizsgálja. Markó Attila, Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese pénteken a kórházban látogatta meg a nőt, és “mielőbbi felgyógyulása érdekében a BRFK támogatásáról biztosította” – írták. Mint a közleményben felidézték: a rendőrök először azért akartak megállítani egy autóst, mert a XV. kerületben egy egyirányú utcában a forgalommal szemben közlekedett. A sofőr a rendőri jelzés ellenére nem állt meg, nekihajtott egy szolgálati gépkocsinak, és elsodorta a mellette álló rendőrt. A rendőr könnyű sérülést szenvedett. A rendőrök több gépkocsival indultak az autós után, aki menekülés közben egy másik szolgálati gépkocsinak is nekiütközött. Ott nem sérült meg senki – tették hozzá. Amikor a XVII. kerületben végül megállították, kiderült, hogy az autót egy 16 éves kamasz vezette – jogosítvány nélkül. Őt és két utasát a XV. kerületi kapitányságra állították elő – olvasható a közleményben.
A nyomozók meghallgattak egy névtelenséget kérő tanút, aki elmondta, 40 milliárd forintért és 10 százalék jutalék ellenében kínálták ügyfeleinek a Városházát Berki Zsolton keresztül. A vallomásból az is kiderült, hogy az eddig ismert orosz és olasz befektetők mellett amerikai és izraeli beruházóknak is felajánlották a Városháza épületét. A befektetők sokallták a 10 százalékos jutalékot, mire Berkiék a vételárat csökkentették volna, nem pedig a jutalék arányát.
Január 25-én hallgatta ki a Nemzeti Nyomozó Iroda azt a tanút, akin keresztül Berki Zsolt amerikai befektetőknek kínálta a Városházát. A Mediaworks Hírcentruma írta meg, hogy a birtokukba került jegyzőkönyv szerint az adatai zártan kezelését kérő tanú elmondta: háromszor is egyeztetett az ügyben Berkivel, akit már három éve ismer, és aki korábban is rendszeresen küldött neki e-maileket eladó fővárosi ingatlanokról.
Mint ismert, Berki Zsolt a Városháza-ügy kulcsfigurája. Ő volt az, akinek cége megbízási szerződést kötött egy ingatlanirodával a Városháza értékesítésére. Karácsony Gergely az ügy kipattanása óta tagadja, hogy ismerné a férfit, aki a közzétett hangfelvételek szerint a fővárosi jutalékos rendszer központi figurája. Ugyanakkor Berki Zsolt azon a találkozón is részt vett, amelyen maga Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője tárgyalt a Városháza eladásáról.
A jegyzőkönyvben 1-es számú tanúként említett személy beszámolt róla, hogy az első találkozón – amely 2021 tavaszán a Westend irodaházban zajlott le – még semmi konkrétumról nem esett szó. Berki Zsolt csak annyit árult el, hogy a Városháza valóban eladó, és érdeklődött, hogy az amerikaiakat érdekelné-e az üzlet.
A tanú azt is elmondta, hogy
AZÉRT ADOTT HITELT BERKI SZAVAINAK, MERT KORÁBBAN MÁR HALLOTT OLYAN TELJESÜLT ÜGYLETRŐL, AMELYBEN Ő SEGÉDKEZETT, ÉS AZT IS TUDTA, HOGY A FÉRFI BEFOLYÁSSAL RENDELKEZIK A FŐVÁROSI VAGYONKEZELŐNÉL.
A második egyeztetésre Berki Zsolt már a Városháza dokumentációjával érkezett, és közölte, hogy küld majd egy megbízási szerződést, amely igazolni fogja, hogy jogosult eljárni a Városháza eladásával kapcsolatban.
A tanú a harmadik találkozóról beszámolva elmondta, azon rajta és Berki Zsolton kívül egy izraeli befektetői társaság képviselője is jelen volt. Ezen a megbeszélésen hangzott el, hogy a Városháza ára 40 milliárd forint lenne, a jutalék pedig 10 százalék, amelyet a tanú és az izraeli fél képviselője is sokallt.
A JELENLÉVŐK KÖZÖLTÉK BERKI ZSOLTTAL, HOGY SZERETNÉNEK A MEGBÍZÓJÁVAL IS TÁRGYALNI, MIRE A FÉRFI AZT VÁLASZOLTA, HOGY AMENNYIBEN KOMOLYAN ÉRDEKLŐDNEK AZ ÜZLETTEL KAPCSOLATOSAN, ÚGY MAJD TÜTTŐ KATA FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTESSEL KELL TÁRGYALNIUK.
A harmadik találkozó után Berki egy szerződéstervezetet is küldött a tanúnak, amelyben szerepelt a vételár és a jutalék is. A Városháza ára a vallomás szerint ekkorra „harmincvalamennyi” milliárdra módosult, a jutalék mértéke viszont 10 százalék maradt.
Az 1-es számú tanú a jegyzőkönyv szerint vállalta, hogy az üggyel összefüggésben nála fellelhető levelezést átadja a nyomozóknak.
Mint ismert, a Városháza-ügyben a főváros által felállított baloldali többségű vizsgálóbizottság a héten fejezte be munkáját, és elfogadta Soproni Tamás jelentését. A grémium fideszes elnökének, Kovács Péternek jóval részletesebb összefoglalóját ugyanakkor elutasították a bizottsági tagok. A fővárosi közgyűlés a bizottsági jelentést szerdán tárgyalta és fogadta el.
Kibővítette Moszkva az Oroszországba való beutazási tilalommal sújtott európai tisztségviselők listáját a kölcsönösség és a paritás elve alapján – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
“Az Oroszországi Föderáció többször figyelmeztette az uniós felet, hogy ne alkalmazza az egyoldalú korlátozások eszközét, amely a nemzetközi jog szerint jogellenes. Az EU által meghozott döntésekkel kapcsolatban Moszkva nyíltan kijelentette, hogy fenntartja a megtorlás jogát. Ezzel kapcsolatban az orosz fél a kölcsönösség és a paritás elvétől vezérelve úgy döntött, hogy kibővíti válaszlistáját, benne EU-tagállamok és -intézmények azon képviselőivel, akiknek tilos az Oroszországi Föderáció területére belépniük”
– közölte a tárca.
A tilalom olyan európai katonai magántársaságok vezetőire, valamint több uniós államban olyan hatósági tisztségviselőkre és törvényhozókra terjed ki, akik személyesen felelősek az orosz ajkú lakosok jogainak és az orosz nyelvű tömegtájékoztatási eszközök jogainak megsértéséért. Az orosz külügyminisztérium jegyzékben értesítette az EU moszkvai képviseletét az orosz feketelista bővítéséről, egyúttal azt javasolva Brüsszelnek, hogy “hallgasson a józan európaiakra”, akik az Oroszországgal szembeni szankciók “zsákutcába vezető” politikájának megszüntetését sürgetik.
A névsort az orosz külügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra.
Egy nagykanizsai férfi feljelentést tett a kormány és Orbán Viktor ellen kínai vakcinával beoltott édesanyja halála miatt. Ferincz Jenő a hvg360-nak azt mondja, emberölés miatt tett feljelentést, mert úgy véli, valakinek jogi felelősséget kell vállalnia azért, ami édesanyjával, és valószínűleg sok más, hozzá hasonló helyzetű, idős emberrel történt.
Idézte Orbán Viktort, aki nemrég azt mondta, a kínai vakcináról a vitát zárójelbe lehet tenni, mert azt az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta. Szerinte viszont emberek halálát nem szabad zárójelbe tenni. A férfi elismerte: édesanyja esetében nem lehet tudni, hogy nála nem alakult ki a védettség, így az sem bizonyítható, hogy emiatt halt meg.
Azt viszont ténynek nevezi, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás, nem tudták, hogy 60 év felettieknél nem vizsgálták a kínai vakcina hatékonyságát, és a gyártó nem is ajánlotta alkalmazását ebben a korosztályban. Szerinte a kormánynak teljes körű tájékoztatást kellett volna biztosítania, így ugyanis édesanyja nem is volt olyan helyzetben, hogy választhatott volna másik vakcinát. Bízott az orvosokban.
Idézte Orbán Viktort, aki azt mondta: a járványban minden döntést a kormánynak kell meghoznia, a felelősséget is a kormánynak kell viselnie, leginkább persze neki, amit vállal is, ezért kapja a fizetését. A kormányfő mindezt akkor mondta, amikor kérte, őt támadják, ne a járványügyi szakembereket, mert a védekezés sikere főleg rajtuk múlik. Mint utóbb kiderült, a szakembereknek is voltak aggályaik mind a kínai, mind az orosz vakcina alkalmazásával kapcsolatban.
A bíróság nekünk adott igazat a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk. Ez egy elsőfokú bírósági végzés.
Egyúttal jelezték: a pedagógus szakszervezetek a bíróságnak bejelentik, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e.
A szakszervezetek nem fújják le a sztrájkot, mindenkit arra bíztatnak, hogy a szervezést tovább folytassák, és egyben felhívják az intézményvezetők és fenntartók figyelmét, hogy ebben működjenek együtt a helyi sztrájkszervezőkkel
fogalmaztak a posztban.
Az Emmi közleményben reagált, a tárca egyebek mellett azt írta: „a bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk”.
Az Emmi szerint jogerős bírósági döntés azért nem lesz meg hétfőig, mert „a szakszervezetek kicsúsztak a határidőből – bár a szakszervezetek már decemberben, a kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan, bírósághoz fordultak, azonban nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni”.
Így a szükséges hiánypótlások miatt, csak ezen a héten, kedden tudta a bíróság megküldeni kérelmüket a kormány képviselőinek. Tekintettel arra, hogy a bíróság végül január 28., péntek reggel 9 óráig kérte be az érintett felek álláspontját, még ha döntés is születne a mai napon, az elsőfokú bíróság határozata, a fellebbezésre rendelkezésre álló idő miatt, legkorábban 5 nap múlva válik jogerőssé
– jelezték.
Az Emmi szerint sztrájk csak akkor tartható, ha a még elégséges szolgáltatásról megállapodás született a kormány és a szakszervezetek között, vagy ha bíróság jogerős döntést hozott róla.
A választási bizottságok határozatainak bírósági felülvizsgálata az országgyűlési választásokat illetően változatlan jogi és szervezeti keretek között zajlik, ugyanúgy, mint 2014-ben és 2018-ban – tudatta a Kúria közleményben az MTI-vel pénteken.
HUNGARY – CIRCA 1991: Budapest (Hungary). the Parliament on the Danube river bank, 1991. (Photo by Roger Viollet via Getty Images/Roger Viollet via Getty Images)
Választási ügyekben – elenyésző kivétellel – első és végső fokon a Kúria jár el. A választási ügyeket változatlanul a Kúria háromtagú közigazgatási tanácsai intézik. Az ügyek kiosztása a tanácsok között az érkezés sorrendjében automatikusan történik. A 2021. évi CXXXIV. törvénynek a választási ügyekre semmilyen kihatása nincs. E törvénynek a Kúriát és a közigazgatási bíráskodást érintő szabályai egyrészt az Európa Tanács Velencei Bizottságának a jogegységi eljárásokra vonatkozó ajánlásain alapulnak, másrészt azoknak a másodfokú közigazgatási ügyeknek az intézésére jelölték ki a Fővárosi Ítélőtáblát, amelyek csak 2020-ban kerültek a Kúriára. Ezek az ügyek a Kúria túlterhelését okozták, és éppen a választási ítélkezés feltételeinek biztosítása érdekében volt szükség a módosításra.
“Az elmúlt napokban több elemzés és találgatás jelent meg az úgynevezett választási bíráskodást érintő változásokról. Ezek a jogszabályokon alapuló tényleges helyzetnek nem felelnek meg, ezért a következtetések részleteikben és összességükben is megalapozatlanok”
Egyelőre nem lehet lazítani a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozásokat Németországban – jelentette ki Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter pénteken Berlinben.
Tájékoztatóján Lauterbach hangsúlyozta, hogy Németország nem követheti a korlátozások nagy részét lebontó Anglia vagy Dánia példáját, hanem ki kell tartania a “konzervatív” járványkezelés mellett.
“Főleg az oltatlan idősek magas száma miatt szükséges az óvatosság“
mondta a miniszter, rámutatva, hogy a hatvanon felülieknél Németországban négyszer nagyobb az oltatlanok aránya, mint Angliában.
Mint mondta, az ötödik hullám még nem tetőzött, és a napi esetszám az utóbbi napokban regisztrált 200 ezer körüli szintről akár 400 ezerre is emelkedhet. A védekezés azonban sikeres, ezt jelzi, hogy az idősek körében sokkal ritkábban fordul elő fertőzés, mint a fiataloknál. Az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság – az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – az időseknél 200-300 között van, a fiataloknál viszont ezer felett – fejtette ki a miniszter. Lothar Wieler, a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) vezetője kiemelte: az omikron változat szétterjedése miatt elindult ötödik hullám erejét mutatja, hogy egyetlen hét alatt a lakosság nagyjából egy százaléka megfertőződött. A kórházba kerülő fertőzöttekről szóló adatok azt mutatják, hogy az “omikron-hullám” még nem érte el az idősebb korosztályokat. Ez azonban a következő hetekben változhat, mert egyre több idős is elkaphatja a vírust, és még mindig nem tudni pontosan, hogy milyen lehet náluk az omikron okozta megbetegedés lefolyása. Ezért továbbra is óvatosságra van szükség, és tovább kell folytatni az oltási kampányt – mondta Lothar Wieler. Az intenzív és a sürgősségi ellátásban dolgozó orvosok érdekképviseletének (DIVI) szakmai vezetője, Christian Karagiannidis hozzátette, hogy az omikron egyre inkább kiszorítja az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) előző uralkodó változatát, a deltát, ami azzal is jár, hogy egyelőre csökken az intenzív osztályok terhelése. A DIVI legutóbbi, csütörtöki összesítése szerint országszerte 2274 embert ápolnak intenzív osztályon a vírus okozta betegség (Covid-19) miatt. Ez nagyságrendekkel kevesebb a járvány második hullámában regisztrált 5700 felett regisztrált csúcsnál, és Christian Karagiannidis szavai szerint “elfogadható” betegmennyiség. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb aggodalommal az év végét, a következő telet várja, amikor ismét felerősödhet a járvány. Erre az esetre nagyon fel kell készülni – mondta a DIVI szakmai vezetője, aláhúzva, hogy az intenzíven dolgozó orvosok és ápolók az utóbbi két évben 150 ezer koronavírusos beteget láttak el és rengeteg szenvedést láttak. A normál kórházi osztályokon dolgozó kollégákkal együtt hatalmas terhelés alatt dolgoztak és tiszteletre méltó teljesítményt nyújtottak. “Emelem kalapom előttük” – mondta. A járvány év végi kiújulásának veszélyével kapcsolatban Karl Lauterbach kiemelte, hogy az “őszi visszaesést” a 18 éven felüliekre vonatkozó általános oltási kötelezettség bevezetésével lehet elkerülni. Az RKI pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 190 148 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. Ez 35 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 140 160-hoz képest. A járvány tavaly tavaszi kezdete óta így már 9 429 079 fertőződést regisztráltak. A járvány halálos áldozatainak száma 170-nel 117 484-re emelkedett. A Covid-19 ellen teljes védőoltással a lakosság 73,8 százaléka – 62,9 millió ember – rendelkezik. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 52,2 százaléka – 43,4 millió ember – kapta meg. Az oltatlanok 20,2 millióan vannak, a lakosság 24,3 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan – a lakosság 4,8 százaléka – ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.
Elsodort egy rendőrt és nekiment két rendőrautónak egy autós Budapesten
Mint arról korábban beszámoltunk, autós üldözés történt éjszaka Budapesten. Az MTI érdeklődésére a BRFK Kommunikációs Osztálya az alábbi tájékoztatást adta:
Nekihajtott gépkocsival egy rendőrségi autónak, elsodorta a mellette álló rendőrt, majd újabb rendőrségi autóval ütközött egy jogosítvánnyal nem rendelkező 16 éves fiatal Budapesten péntek hajnalban.
Azt írták: a rendőrök pénteken 1 óra 40 perc körül a XV. kerületi Páskom parknál akartak megállítani egy gépkocsit, amely a forgalommal szemben haladt az egyirányú úton. A sofőr a rendőri jelzés ellenére nem állt meg, nekihajtott egy szolgálati gépkocsinak és elsodorta a mellette álló rendőrt, aki könnyű sérülést szenvedett. Több rendőri egység kezdte követni a járművet, amely a jelzéseket figyelmen kívül hagyva tovább száguldozott. A menekülő autós még egy rendőrautónak nekiütközött, majd onnan is továbbhajtott. A rendőröknek három óra körül végül a XVII. kerületben sikerült megállítaniuk a járművet. A gépkocsiban hárman utaztak, az eddigi adatok szerint a volánnál egy 16 éves fiatal ült, akinek nem volt jogosítványa.
Az akció során az egyik, megkülönböztető jelzéssel haladó szolgálati gépkocsi elütött egy elé lépő asszonyt, akit a mentők súlyos sérülésekkel vittek kórházba – írták, hozzátéve, hogy a baleset körülményeit az ügyészség vizsgálja.
Három magyar vállalat is jelentős beruházásokra készül Angolában, ami jól jelzi, hogy a két ország közötti együttműködésből mindkét fél sokat tud profitálni – közölte pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-angolai gazdasági vegyes bizottság budapesti ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy egy magyar vízügyi vállalat 100 millió dollár értékben tizenhárom telepet fog építeni az afrikai országban, így biztosítva kétmillió ember ellátását ivóvízzel. Emellett előkészület alatt áll egy magyar biztonsági nyomdaipari cég 140 millió dolláros helyi beruházása. Továbbá hamarosan megkezdődik a felújítása a korábban 100 millió értékben telepített magyar gyártású gázturbináknak Angolában.
Szijjártó Péter ezt követően arról számolt be, hogy Magyarország évi ötven angolai hallgató számára biztosít egyetemi ösztöndíjat. A következő tanévre pedig máris mintegy ezren jelentkeztek ezekre a helyekre, ami szerinte jól mutatja a magyar felsőoktatási rendszer nemzetközi tekintélyének javulását.
Kiemelte, hogy az ülésen megtörtént azon egyezmény parafálása is, amelynek nyomán létrejöhet a közvetlen légi összeköttetés a magyar és az angolai főváros között. Ezen elképzelések alapján a Luanda-Moszkva járatba iktathatnának be egy budapesti megállót. A miniszter hangsúlyozta, hogy Afrikát gyakran nevezik a jövő, a lehetőségek kontinensének, s ez igaz is, ugyanakkor a földrész nagyon komoly kihívásokkal néz szembe.
“A magyar álláspont szerint a szoros európa-afrikai gazdasági együttműködés segíthet leginkább abban, hogy Afrika vonzó tudjon lenni és maradni saját állampolgárai számára”
– szögezte le.
Majd aláhúzta, hogy ebből a szempontból követendő példa Angola, amely őrzi a biztonságát, fejleszti a gazdaságát, és így nincs is a migrációs kibocsátó országok között. “Magyarország olyan európai-afrikai együttműködésben érdekelt, amely lehetővé teszi, hogy az afrikai emberek a saját hazáikban megtalálják a számításaikat, és ha jó életet akarnak, ne kelljen eljönniük otthonról” – fogalmazott.
Az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva Szijjártó leszögezte, hogy kizárólag a higgadt, nyugodt, kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszéd vezethet megoldásra, ezért folytatni kell a magas szintű egyeztetéseket. A tárcavezető megerősítette, hogy a honvédelmi minisztérium tárgyalásokat folytat a NATO-katonák magyarországi telepítésére vonatkozó amerikai megkeresésről. A CNN információját illetően, amely szerint ezerfős egységről lehet szó, meghökkenését fejezte ki, mondván, ő még senkitől nem hallotta ezt a számot, tehát pusztán álhírről van szó.
Ezután a Szputnyik orosz koronavírus-vakcina tervezett hazai gyártásáról beszélt, s hangsúlyozta, hogy az oltóanyagokat az Európán kívüli piacokon kívánják majd értékesíteni, ahol nagy rájuk a kereslet. Hozzátette: készen állnak az együttműködésre minden nagy vakcinagyártóval.
A magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási szerződés esetleges módosításával összefüggésben elmondta, hogy évi egymilliárd köbméterrel bővíthetik a szállítást a déli útvonalon, erről jövő héten fog egyeztetni Orbán Viktor kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az Európai Bizottság 21 millió eurót különített el, a Fülöp-szigetek, Nepál és más délkelet-ázsiai országok részére katasztrófavédelmi és humanitárius segítségnyújtás céljából-tájékoztatott a brüsszeli testület pénteki sajtóközleménye.
A segélyezésre szánt 21 millió euróból, 10 milliót az Európai Unió azoknak a fülöp-szigeteki családoknak a támogatására szán, akik tavaly december végén, a Rai tájfun miatt elveszítették otthonaikat és megélhetésüket. 9,5 millió euróból pedig, a testület a fülöp-szigeteki, nepáli és a délkelet-ázsiai régió katasztrófavédelmi és vészhelyzeti felkészültségét erősítené meg. A fennmaradó 1,5 millió euró a fülöp-szigeteki, fegyveres konfliktus sújtotta Mindanao térségben élők sürgősségi humanitárius igényeit, és a koronavírus-járvány elleni védekezést fedezné – olvasható a sajtóközleményben. Az Európai Bizottság 1996 óta, több mint 153,5 millió euró humanitárius támogatást nyújtott a Fülöp-szigeteknek, míg a természeti csapások által gyakran sújtott Nepálnak, 2001 óta 116 milliót. Az Európai Unió olyan projekteket finanszíroz, amelyek a közösségek ellenálló képességének és a katasztrófákra történő felkészültségének fokozására összpontosítanak a Fülöp-szigeteken, Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban.
Hírek Online 