Stabilcoin, bitcoin: a kriptovaluták számviteli és adózási kérdései

2022.01.09. 22:15

A kriptovaluták számviteli és adózási értelmezése nem egyszerű feladat, sok kérdésben még a szakemberek között is vita van. A kriptoeszközökön belüli osztályoknál, ha lehet még nagyobb a bizonytalanság. Miként kell/lehet könyvelni, nyilvántartani az adott fizetőeszközt? Kriptovalutákkal kapcsolatos olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: „stabilcoinok” számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiat valutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy vállalkozás (kft.) egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether EUR-t vásárolna és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Kérdésem az, hogy az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget/veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?

Erdős Gabriella adószakértő válasza:

Igen nehezet kérdezett, mert a kriptoeszközök kezelésére még nincs kialakult jogértelmezés, a különböző kriptoeszközök osztályokon belül pedig végképpen nincsenek kidolgozva az elszámolás részletei, ezért csak a saját szakmai véleményemet tudom összefoglalni.

Kezdjük azzal, ami van! A kirptoeszköz nem igazán pénz, értékpapír, dolog vagy követelés, bár mindegyik esetben rendelkezik a jelentős tulajdonságok egy részével. Az egyetlen magyar jogalkotói értelmezés társaságok vonatkozásában a NAV 2017, illetve utána kiadott néhány állásfoglalása, amely szerint a vásárolt bitcoint egyéb követelésként, a bányászat révén szerzett bitcoint térítés nélkül átvett követelésként kell nyilvántartani.

Az IFRIC (International Financial Stadards, Interpetation Committee) 2019 júniusában állásfoglalást bocsátott ki, amely szerint a kriptoeszközöknek azokat az eszközöket tekinti, amelyek:
(i) digitálisan léteznek egy digitális osztott főkönyvben történő nyilvántartás által, amely kriptográfiával biztosítja az adatok védelmét;
(ii) nem egy központi szervezet bocsátotta ki; és
(iii) nem tekinthető szerződésnek a kriptoeszköz tulajdonosa és egy másik fél között.

Az IFRIC állásfoglalás szerint a kriptoeszköz tulajdonosának a kriptoeszközt vagy a készletek, vagy az immateriális javak között kell nyilvántartani. A nemzetközi állásfoglalás alapján tehát a NAV iránymutatása nem látszik alátámasztottnak.

A magyar számviteli törvény a követelést teljesített szerződésből eredő, pénzben kifejezett fizetési ígérvényként definiálja. A vevői követeléseknél a definícióba beletartozik a pénzben történő kifejezés, amely kriptoeszköz esetén nem áll meg. Az egyéb követelés definíciója is visszahivatkozik a követelések általános meghatározására, tehát a szerződéses megállapodás és a pénzben kifejezettség véleményem szerint az egyéb követeléseknél is követelmény. Ezért úgy gondolom, hogy a számviteli törvény alapján sem teljesen megalapozott a kriptoeszköz egyéb követelésként történő nyilvántartása. Gyakorlati nehézségként pedig felmerülhet a tartozásigazolás kérdése az év végén.

Amennyiben az adásvételi ügylet kriptoeszközben van kifejezve, akkor csere (barter) ügyletről beszélünk mivel a kriptoeszköz nem pénz vagy pénzügyi eszköz. A nemzetközi sztenderdek és a magyar számvitel sem ismerik el külön ügyletként a barter ügyletet (kivéve a pénzügyi instrumentum swap-ügyletet), arra úgy tekintenek, mintha az egyik fél eladta volna a terméket vagy szolgáltatást egy pénzben kifejezett értékért, és ugyanilyen értéken kriptoeszközt vásárolt volna a másik féltől. A kriptoeszköznek a barter ügyletben való részvétele szerintem azt támasztja alá, hogy az a vállalkozás készletei vagy befektetett eszközei között kerüljön a könyvekben kimutatásra.

A kriptoeszköz az értékpapír polgári jogi definíciójának (Ptk. 6:565. §) nem felel meg, mert eszerint az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 2022-től hatályos új 67/C §-a szerint a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül, vagyis a jogalkotó a kritptoeszközt tartalmát tekintve az értékpapírokhoz tartja hasonlatosnak. Az szja-törvény alkalmazásában kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

A kriptoeszköz számviteli elszámolása fogja meghatározni a lehetséges társasági adó következményeket. Követelés tartása esetén értékvesztést kellhet elszámolni, és ez az értékvesztés adóalap-növelő tétel [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 8.§ (1) gy)]. Természetesen, ha az értékvesztés visszaírásra kerül, akkor az adóalap-csökkentő tétel lesz. A követelések értékvesztésének adóalap-növelő tételként történő elszámolása alól a legfontosabb kivételt a kétes követelésekre elszámolni engedett adóalap-csökkentő tétel képviseli, azonban mivel a kriptoeszköznek nincs lejárata, ezért azzal kapcsolatban a követelés kétessé válása, elévülése véleményem szerint nem értelmezhető. A Tao. törvény csak a követelések értékvesztését rendeli visszatenni az adóalapba, a készletekre elszámolt értékvesztések nem növelik az adóalapot, kivéve, ha a társasági adó törvény másként rendelkezik.

Év végi átértékelés csak a devizás eszközök tekintetében merülhet fel. Devizaeszkönek minősül a valutakészlet, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, a kriptoeszköz pedig általában nem ilyen.

Egy cégnek az értékesítésből származó árbevétele alapszabályként mindig társaságiadó-köteles. Az adóalap meghatározása eltérhet attól függően, hogy a kriptoeszközt a társaság követelésként vagy készletként tartotta nyilván. Készlet értékesítésekor az értékesített készlet a számviteli politika szerint meghatározott értéken (egyedi beszerzési érték, FIFO stb.) kerül kivezetésre. Vagyis a készletértékelés módszere hatást gyakorol a társaságiadó-kötelezettség nagyságára (amely persze hosszú távon kiegyenlítődik). Az egyéb követelés értékesítésekor a beszerzési áron kívül a nyilvántartott értékvesztés is csökkenti az adóalapot (Tao. törvény 7. § n).

A vásárolt készlet értékesítése az értékesítés nettó árbevételként kerül kimutatásra, ezért benne lesz a helyi iparűzési adó alapjában is. Ezzel szemben a követelésként elszámolt kriptoeszköz értékesítése az egyéb bevételek között kerül kimutatásra, amely nem tartozik bele a helyi iparűzési adó alapjába.

A bitcoinnal történő fizetést az EUB (C-264/14 ügy) egyértelműen áfamentes ügyletnek ítélte meg.

Biztosan vannak még olyan adózási szabályok, amelyek számításba jöhetnek egy adott ügylet esetén, én most csak a legfontosabb általános szabályokat igyekeztem bemutatni, amelyek kritoeszközökre alkalmazhatóak. Mindezzel együtt nem győzöm hangsúlyozni, hogy a fentiek a kizárólag a személyes szakmai véleményemet tükrözik, egységes szabályrendszer még nem alakult ki, ezért feltétlenül javaslom állásfoglalás kérését annak érdekében, hogy a társaság a jövőbeni adókockázatát minimalizálja.

Forrás: http://www.adozona.hu

Fotó: http://www.gettyimages.com

Ezer autó elakadt a hóviharban, sokan megfagytak vagy megfulladtak

2022.01.09. 22:00

Másfél nap alatt 120 centi hó esett a népszerű pakisztáni téli üdülőváros környékén, százezren indultak neki a hegyeknek, de a hófúvásban nagyon sokan elakadtak.

Pakisztánban több mint 20 ember fagyott meg, illetve fulladt meg saját autójában, amikor mintegy ezer kocsi akadt el a népszerű téli üdülővároshoz vezető hegyi utakon. A hóvihar mintegy 120 centiméternyi hóval borította be a térséget. Murree városa, amely a fővárostól, Iszlámábádtól mintegy 50 kilométerre északkeletre található, télen nagyon népszerű. A héten eltérő intenzitással, de szinte állandóan havazott, azonban az elmúlt másfél napban katasztrofálisra fordult az időjárás, és rövid idő alatt 120 centiméternyi hó esett.

Ennek ellenére nagyon sokan vágtak neki a téli üdülőhelyre vezető utaknak, állítólag mintegy 100 ezer autó tartott oda. A hegyi településre azonban csak egy nagyon szűk úton lehet feljutni, illetve onnan kijutni. Az Al Jazeera hírügynökség helyszíni tudósítója szerint egyértelműen rendszerhiba történt, hiszen

akkora embertömeg akart feljutni Murree-ba, hogy az a hóviharral együtt borítékolta a katasztrófát.

Sok autó akadt el az úton, lehetetlenné téve, hogy a többiek valahogyan kikerüljenek a hóviharból. A lehullott hó mennyiségére jellemző, hogy a kivezényelt mentőalakulatoknak ki kellett ásni a kocsik ajtaját, hogy hozzáférjenek a szerencsétlenül járt emberekhez, ők belülről képtelenek voltak kiszabdulni. Az áldozatok egy része megfagyott a rettentő hidegben, a többiek pedig megfulladtak az autóban, ahol elfogyott az oxigén, és mivel a kocsikat beborította hó, így hiába próbáltak az ablakot letekerve levegőhöz jutni, képtelenek voltak. Az áldozatok között sok a gyerek. Valószínűleg az utastérbe visszaszivárgó kipufogógáz is felelős volt néhány ember haláláért.

A belügyminiszter a videóüzenetében azt mondta:

15-20 éve nem látott számban rohanták meg a turisták a hétvégére Murree-t, és részben ez idézte elő a tragédiát.


A térséget katasztrófa sújtotta területté nyilvánították. A mentés kezdetén a hókotrók is elakadtak, nekik a kivezényelt katonák és speciális hegyivadász-alakulatok segítettek végül. Akiket nem tudtak még lehozni, azoknak is takarókat és élelmiszert vittek a járművekhez a mentőegységek.

Murree-t még a XIX. században építették a britek, és elsősorban a gyarmati hadsereg tábori kórházközpontjaként működött hosszú ideig – írja a BBC.

Forrás: http://www.index.hu

Mintegy ötezren tüntettek Brüsszelben a kormány megszorító intézkedései ellen

2022.01.09. 20:50

Mintegy ötezren tüntettek Brüsszelben a belga kormány által a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett intézkedések ellen, a rendbontásba torkollott megmozduláson többeket előállítottak; Belgiumban egy hét alatt 97 százalékkal emelkedett az új fertőzéses esetek száma – közölte a La Libre Belgique című belga napilap vasárnap.

A francia nyelvű napilap jelentése szerint a kora este befejeződött, Együtt a szabadságért jelige alatt meghirdetett tüntetés szervezői úgy vélték, a rendkívüli intézkedések a társadalom polarizálódásához vezetnek, az embereket két csoportra osztják, és feltételessé teszik az alapvető jogokat.
    A beszámoló szerint a megmozdulás résztvevői közé rendbontók keveredtek, akik petárdákat robbantottak, kukákat és kidobott karácsonyfákat gyújtottak fel. Legkevesebb harminc embert előállítottak.
    Emlékeztettek, Brüsszelben több alkalommal vonultak utcára a koronavírus-járvány megfékezése ellen bevezetett intézkedések miatt tiltakozók, az egyik utolsó, november végén tartott megmozduláson több mint 35 ezren vetek részt.
    A napilap Alexander De Croo belga miniszterelnököt idézte, aki a VTM nevű flamand nyelvű belga közszolgálati televíziónak adott vasárnapi interjújában azt mondta: “néhány ezren tüntetnek az intézkedések ellen, velük szemben azonban milliók teszik azt, amit kell”. Aláhúzta, tüntetni nem tilos, de a lakosság nagyrésze követi a szabályokat.
    A belga miniszterelnök a Le Soir című francia nyelvű belga napilapnak nyilatkozva azt mondta: noha a koronavírus omikron variánsának rendkívül gyors terjedése ellenére a korházi ellátásra szorulók száma csökken, szükség esetén a kormány kész azonnali lépéseket tenni. Szavai szerint a kilábalás a járványból hosszadalmas lesz, akár két-három évig is eltarthat. De Croo reményét fejezte ki, hogy a járványügyi mutatók idővel lehetővé teszik a rendkívül szabályok fokozatos feloldását, de – mint mondta – fel kell készülni újabb megszorításokra is.
    Az illetékes belga közegészségügyi intézet vasárnapi jelentésében közölte: egyre több koronavírussal fertőzöttet vesznek nyilvántartásba Belgiumban. Az elmúlt hét napban átlagosan 17 555 ember szervezetében mutatták ki a koronavírust Belgiumban, ez egy hét viszonylatában 97 százalékos emelkedés. Emlékeztettek, a december 30-án feljegyezett, akkor kimagaslónak számtó 16 031 új esetet követően hétfőn 27 518, kedden 28 042, szerdán pedig 25 905 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba.
    Naponta átlagosan 181 beteget szállítanak kórházba koronavírus-fertőzés miatt Belgiumban, számuk egy hét alatt legkevesebb 15-tel emelkedett. Jelenleg 1851 fertőzöttet ápolnak kórházban, közülük 444-en részesülnek intenzív ellátásban. Átlagosan 22 ember hal meg a fertőzés következtében. Az utóbbi mutatók csökkenő tendenciát mutatnak – közölték.


    A világjárvány kezdete óta 2 millió 231 ezer 686 ember szervezetében mutatták ki a koronavírust, és 28 459 ember halt meg a vírus okozta betegség szövődményeiben Belgiumban.

Forrás: http://www.mti.hu

Fotó: http://www.gettyimages.com

Az Omikron súlyos tünetei

2022.01.09. 20:47

Az Amerikai Infektológiai Központ legújabb kutatására hivatkozva új, ijesztő omikron-tünetekre figyelmeztetnek.

A tavaly novemberben megjelent omikron-variáns több tünetében eltér az eddig ismert mutációktól. Szakértők szerint jó hír, hogy nem a tüdőt, hanem inkább a felső légutakat támadja, így ritkábban okoz súlyos megbetegedést, kiváltképp a teljes oltássort felvettek körében.

Most azonban egy aggodalomra okot adó tünetet fedeztek fel: szürke és sápadt, elszürkült, sápadt vagy esetleg kékülő bőr vagy az ajkakon vagy körmön jelentkező szürkés, sápadt elszíneződés – írja a Mirror nyomán a Metropol.

A szakértők azt javasolják, hogy akik ezeket a tüneteket észlelik, azonnal forduljanak orvoshoz, mert ezek a súlyos oxigénhiány tünetei is lehetnek.

Forrás: http://www.life.hu

Megmérték: egy év alatt 12-15 százalékkal kellett ugyanazért a bevásárlásért többet fizetni az ALDI-ban és a LIDL-ben

2022.01.09. 17:30

Az alapvető élelmiszerek terén egy 13-15 százalékos inflációs emelkedést tapasztalt a G7 a tavalyi év során – erről számolt be a gazdasági portál.

A G7 2020 eleje óta minden hónapban monitorozta 42 alapvető élelmiszer aktuális (nem akciós) árát két (illetve 10 hónapja már négy) üzletben.

Két megállapításra jutottak ennek során 2021-re nézve:

  • A bevásárlás összköltsége 2020 december 31-én az Aldiban 15 ezer 809 forintba került, míg ugyanazokért a termékekért egy évvel később, 2021 december 31-én már 18 ezer 160 forintot kellett fizetni. Ez így 14,9 százalékos drágulást jelent.
  • A Lidlben ugyanez a kosár 2020 végén 15 ezer 594 forintba került, 2021-én viszont már 17 537 forintba, ez pedig 12,5 százalékos emelkedés.

Ráadásul – mint írják – az infláció egészen az év utolsó két hónapjáig nem volt kiugróan magas, akkor viszont mindkét üzletben igencsak meglódult.

Forrás: http://www.mti.hu

Fotó: http://www.gettyimages.com

Romániában négyszeresére nőtt az esetszám az előző héthez képest

2022.01.09. 17:20

Romániában csaknem négyszer annyi új koronavírusos megfertőződést jegyeztek ezen a héten, mint az előző héten – derült ki a stratégiai kommunikációs törzs által naponta közölt hivatalos adatok statisztikájából.

A vasárnap záruló hét során 33 237 új fertőzést diagnosztizáltak. Az érték 3,88-szor nagyobb a múlt heti esetszámnál (8 555). A vasárnap délután közölt hivatalos adatok szerint a legtöbb új esetet Bukarestben, Kolozs, Suceava és Temes megyében jegyezték fel. A fertőzöttségi ráta (az elmúlt 14 napban jegyzett új esetek ezer lakosra vetített száma) Kolozs megyében a legmagasabb, és háromhoz közelít. A fertőzöttségi ráta egyelőre csak falvakban és kisvárosokban haladta meg a hármas értéket, a legfertőzöttebb kisvárosok között van azonban a Hargita megyei Tusnádfürdő is 3,8-es értékkel.
Romániában karácsony után indult a járvány ötödik hulláma. A fertőzés terjedésének a korábbiakat sokszorosan meghaladó üteme a sokkal fertőzőbb omikron vírusváltozatra utal. A fertőzések kevésbé súlyos voltát jelzi azonban az, hogy az elhalálozások száma továbbra is csökken, és a kórházakban sem érzékelhető egyelőre az ötödik hullám nyomása. Vasárnap 4712 új megbetegedést, és 14 halálesetet jelentettek, a kórházakban 2565 koronavírusos beteget kezelnek, akik közül 408 szorul intenzív terápiás ellátásra. A beutaltakról közölt számok csak kevéssel haladják meg az egy héttel korábban jelentetteket.
A hivatalos adatok szerint szombatig 7 985 144 ember kapta meg a koronavírus elleni védőoltásnak legalább az első adagját. Ettől csak kevéssel marad el azoknak a száma, akik a teljes oltási cikluson átestek. Az országban 2 123 541 személy kapta meg a harmadik (egyes oltástípusok esetében a második) emlékeztető oltást is. Az adatokból kiszámítható, hogy az oltásra jogosult 12 év fölötti korosztály 47,16 százaléka megkapta valamely védőoltásnak legalább az első adagját.
A bukaresti kabinet szombattól újabb 30 napra meghosszabbította a tavaly május óta folyamatosan érvényben lévő veszélyhelyzetet, ismét kötelezővé téve védőmaszkok viselését a nyílt és zárt közterületeken. A kabinet azt is megszabta, hogy csak az orvosi maszkok viselése elfogadott.

Forrás: http://www.mti.hu

Fotó: http://www.gettyimages.com

Lengyel sajtó: a Mol megveszi a lengyel Lotos benzinkútjait

A Mol megveszi a Lotos lengyel olajvállalat benzinkútjait – értesült a Radio Zet lengyel kereskedelmi csatorna, melynek hivatalosan meg nem erősített információja szerint a döntést a jövő héten fogják bejelenteni.

A Lotos benzinkútjai egy részének eladása azzal függ össze, hogy a céget a tervek szerint átveszi a PKN Orlen lengyel üzemanyag- és energiaszolgáltató. Az átvétel engedélyezését ugyanis az Európai Bizottság a többi között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy eladják a Lotos töltőállomásainak 80 százalékát, valamint 30 százalékos részesedést is a cég gdanski olajfinomítójában.
A Radio Zet szerint a benzinkutakat a Mol csoport, az olajfinomítóban való részesedést pedig a világ második legnagyobb olajtermelője, a szaúdi Saudi Aramco vásárolja meg.
A Lotos hálózata mintegy 700-800 benzinkutat foglal magába, ezek ára egységenként átlagosan 1,5-2 millió dollár lehet.
A Mol legutóbb tavaly augusztusban megerősítette, hogy a vállalat érdeklődik a lengyel kiskereskedelmi piac iránt.

Forrás: http://www.mti.hu

Fotó: http://www.gettyimages.com

Putyin-ellenes tüntetést tartottak Kijevben

2022.01.09. 16:05

Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen tüntettek az ukrán fővárosban, Kijevben vasárnap azzal a céllal, hogy a nemzetközi közösség figyelmét ráirányítsák Oroszország ukrajnai és kazahsztáni beavatkozására a Moszkva és a Nyugat között a jövő hétre tervezett tárgyalások előtt.

A demonstráción az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint több százan vettek részt, köztük krími tatár vezetők, a Donyec-medencei válságövezetben szolgált ukrán veteránok, kazahsztáni és azerbajdzsáni aktivisták.
A tüntetők felszólították a demokratikus államok vezetőit, hogy mondjanak nemet Putyinnak, és ne engedjenek a Kreml ultimátumainak.
“Putyin célja a Szovjetunió újjáépítése, a világszövetségek lerombolása, a világ káoszba sodrása. A mi feladatunk ennek megállítása, megelőzése, feladatunk, hogy nemet mondjunk Putyinnak. Putyin népirtást hajt végre a krími tatárok között, háborúkat indított a volt Szovjetunió teljes egészében. Ma látjuk az orosz csapatok invázióját Kazahsztánban, láttuk a háborúkat Grúzia ellen, és háború dúl Ukrajnában, amit Putyin indított el” – idézte az Ukrinform a megmozdulás szervezőit.
Refat Csubarov krími tatár vezető a tüntetésen felszólalva kijelentette: az országot Oroszország részéről fenyegető magas szintű veszély és “Kazahsztán orosz csapatok általi megszállása” közepette a krími tatár közösség elvárja, hogy Ukrajnáról ne döntsenek Ukrajna bevonása nélkül. Ezen felül követelte, hogy a Nyugat határozza meg pontosan és egyértelműen az Oroszországgal folytatott tárgyalásainak célját. Hozzátette: az ukránoknak pedig egyértelműen kifejezésre kell juttatniuk, hogy a céljuk az ukrán állam területi integritásának helyreállítása, beleértve ebbe az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetet, valamint az ország felségvizeit a Fekete- és Azovi-tengeren. Ezen felül sürgette az ukránok mozgósítását az ország védelmére.
Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.
A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytat tárgyalásokat.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

Ellenzék: belátható közelségbe kell hozni az euró bevezetését

2022.01.09. 15.45

Magyarországnak olyan új kormányra van szüksége, amely gazdaságpolitikájával visszaszerzi a piac bizalmát és belátható közelségbe hozza az euró bevezetését – mondta az ellenzék Budapest 13. számú választókerületi közös képviselőjelöltje vasárnap, az MSZP Facebook oldalán közvetített sajtótájékoztatón

Vajda Zoltán hangsúlyozta, a magyar fizetőeszköz 12 év alatt 100 forintot, vagyis 37 százalékot gyengült az euróval szemben, ami a legnagyobb értékvesztés a régióban.
Az ellenzéki politikus szerint mindez a kormány gazdaságpolitikája miatt történt. A kabinet ugyanis tudatosan ki akarja szolgálni a külföldi kézben lévő multinacionális vállalatokat, amelyek így egyre több forintbevételre tesznek szert, miközben egyre olcsóbb számukra a munkaerő – mondta.
Vajda Zoltán közölte: a forint gyengüléséhez hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank “puszta nyerészkedése”, a jegybank ugyanis 500 milliárd forint hasznot szerzett az euró erősödéséből.
A növekvő infláció miatt ugyanakkor minden magyar a vesztese a gyengülő forintnak, hiszen a lakosságnak a hitelek törlesztőrészlete és a külföldről importált termékek ára is megemelkedett – mondta az ellenzéki jelölt.

Forrás: http://www.mti.hu

Fotó: http://www.gettyimages.com

Ukrajnában csaknem 600 ezer vakcinát semmisítenek meg

2022.01.09. 15:30

Csaknem hatszázezer, koronavírus elleni vakcinát kell megsemmisíteni Ukrajnában, főként AstraZeneca-oltóanyagot, amelynek lejárt a szavatossági ideje – közölte az egészségügyi minisztérium az RBK-Ukrajina hírportállal.

A tárca kifejtette, hogy 2021-ben Ukrajna több mint 3,6 millió adag oltóanyagot kapott humanitárius segélyként más országoktól, valamint több mint 7,4 millió dózist a COVAX nemzetközi kezdeményezésen keresztül.
A legfrissebb adatok szerint 561 729 dózis AstraZeneca-oltóanyagot meg kell semmisíteni, mert lejárt a szavatossági ideje. Ezen felül az állami költségvetés terhére júniusban vásárolt több mint 30 000 adag Pfizer-vakcina hűtése nem volt megfelelő a szállítás alatt. A belső vizsgálat nyomán az a döntés született, hogy ez a tétel nem felhasználható – tette hozzá a minisztérium a hírportálnak adott válaszában.
Az UNIAN hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Herszon megye átkerült a járványhelyzet szerinti fokozottabb kockázatot jelző, narancs besorolásba, mivel a régióban a kórházak telítődésének dinamikája meghaladta a megengedett szintet. Jelenleg ez 78,6 százalékos, amely a narancs fokozatnak felel meg. Az ország többi régiója – beleértve a fővárost, Kijevet és Kárpátalját – továbbra is a jelenlegi legenyhébb szigorításokkal járó sárga besorolásban van.
A narancs besorolás figyelmeztető kategória a legszigorúbb vörös előtt. Ugyanazok a korlátozások érvényesek az ide sorolt régiókban, mint a sárgában, viszont a helyi hatóságok szigoríthatnak rajtuk. Ukrajnában a tömegrendezvényeket, bevásárlóközpontokat, kulturális és sportlétesítményeket a vörös kategóriában lévő régiókban csakis azok látogathatják, akik felvették a védőoltás mindkét dózisát, gyógyultak vagy friss negatív PCR-teszttel rendelkeznek. A sárga besorolású régiókban ehhez elegendő az oltás első dózisának felvétele is.
Ukrajnában vasárnapra az azonosított fertőzöttek száma 2810-zel 3 702 473-ra, az elhunytaké 75-tel 97 239-re nőtt. Az aktív betegek száma eközben 83-mal 93 965-re csökkent. Az elmúlt napon 840 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteget szállítottak kórházba.
A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 13 968 123-an adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú országban, további 839 213-an pedig még csak az első adagot vették fel. Harmadik oltást eddig 24 510-en kaptak. Szombaton 26 950 embert oltottak be.

Forrás: http://www.mti.hu