A szerb elnök szerint Djokovic kiutasításával Ausztrália saját magát járatta le

2022.01.16. 13:46

A szerb elnök szerint Djokovic kiutasításával Ausztrália saját magát járatta le

Aleksandar Vucic szerb elnök szerint Ausztrália saját magát járatta le azzal, hogy visszavonta a címvédő és világelső teniszező, Novak Djokovic vízumát, és kiutasította az országból a sportolót.

A szerb államfő vasárnap hozzátette: Novak Djokovic emelt fővel térhet vissza hazájába.
Novak Djokovic az ausztrál szövetségi bíróság vasárnapi ítélete értelmében nem indulhat el a hétfőn kezdődő ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A másfél hete tartó procedúra lezárásaként James Allsop, a három tagú bíróság vezetője, helyi idő szerint vasárnap késő délután jelentette be, hogy a bevándorlási hatóságnál, majd a bíróság előtt történt meghallgatás nyomán a háromfős döntnöki testület egyhangúlag elutasította a 34 éves sztár – aki nem rendelkezik koronavírus elleni oltással – fellebbezését, melyet vízumának bevonása ellen nyújtott be. Ez vélhetően azzal jár, hogy Djokovic három évig nem léphet be az országba. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Djokovic korábban oltásszkeptikus kijelentéseket tett, így Ausztráliába érkezése felháborodást váltott ki, mivel felmerült a gyanú, hogy kivételeztek vele. A játékos ügyvédjei olyan iratokat tettek közzé, amelyek szerint novemberben megkapta a beutazáshoz szükséges vízumot, december 30-án pedig az orvosi mentességről szóló igazolást is. Utóbbit annak alapján, hogy december 16-án pozitív tesztet szolgáltatott, de nem vonult karanténba, interjút adott egy lapnak, és egy gyerekek számára rendezett nyilvános eseményen is részt vett maszk nélkül.
A szerb lapok tudósításai alapján is tiltakozást váltott ki Ausztráliában, hogy a Monacóban élő Djokovic az ausztráliai utazását megelőző 14 napban Szerbiában és Spanyolországban is tartózkodott, miközben nemmel felelt arra a kérdésre, hogy a melbourne-i útját megelőző két hétben járt-e külföldön.
Aleksandar Vucic újságíróknak elmondta: telefonon beszélt a teniszezővel, és már alig várja, hogy újra Szerbiában lássa. Mint mondta:

“akik úgy gondolják, hogy valamilyen elveket védtek meg, csak arra mutattak rá, hogy nem is voltak elveik, hiszen 10-11 napon át zaklatták a világ legjobb teniszezőjét, hogy aztán a 10-11. napon közöljék vele azt a döntést, amelyről már az első napon tudták, hogy meg fog születni”.

A szerb elnök véleménye szerint Novak Djokovic nem is ment volna Ausztráliába, vagy beoltatta volna magát, ha az ottani kormány egyértelműen kimondja, hogy az oltatlanoknak nincs joguk belépni. Így meghagyták az orvosi különengedély lehetőségét, Djokovic ezzel összhangban érkezett meg Ausztráliába, és megtett mindent, amit kellett, majd “soha nem látott mértékű zaklatás kezdődött” – magyarázta Aleksandar Vucic, aki szerint hajtóvadászat kezdődött a sportoló ellen a médiában, boszorkányüldözés egy ember és egy ország ellen, mert Novak Djokovicon keresztül akarták megmutatni, hogyan működik a világrend, és ezt bárki ellen meg lehet tenni.
Aleksandar Vucic értelmetlennek nevezte az egész bírósági eljárást. Szerinte az ügyész egyértelműen hazudott, hiszen azt mondta, hogy a beoltottak aránya 50 százalék alatt van, míg hivatalosan 58 százalékos, ami sokkal magasabb, mint egyes európai uniós országokban, különösen a Szerbiával szomszédos Bulgáriában, Romániában és Horvátországban. Véleménye szerint ez egy értelmetlen érvelés volt, de az “orwelli előadásokban ez is teljesen lehetséges”.
Hozzátette: a márciusi szerbiai atlétikai bajnokságra érkező ausztrál sportolókat Szerbia máshogyan fogja fogadni, megmutatjuk, hogy Szerbia jobb, mint az ausztrál kormány. Aleksandar Vucic egyben köszönetet is mondott az ausztrál népnek, amely véleménye szerint szereti a szerb népet.

“Azt hiszik, hogy ezzel a tíznapos zaklatással Djokovicot alázták meg, de csak saját magukat járatták le, ő pedig visszatérhet a hazájába, és emelt fővel nézhet az emberek szemébe”

– fogalmazott Aleksandar Vucic.

Scott Morrison ausztrál kormányfő egyébként vasárnap elégedettégét fejezte ki a bíróság döntése miatt. Közleményében leszögezte: “üdvözlöm a döntést, amely határaink védelméről és az ausztrálok biztonságásról szól” – fogalmazott a kormányfő. Majd leszögezte: “mint ahogyan pénteken is elmondtam, az ausztrálok áldozatokat hoztak e világjárvány idején, és joggal várják el, hogy áldozatvállalásuk eredményeit megvédjék”.

Forrás: MTI, Fotó: Getty Images

Lakástűzben meghalt egy ember Nyíregyházán

2022.01.16. 13:38

Lakástűzben vesztette életét egy ember vasárnap reggel Nyíregyházán – közölte a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivő-helyettese az MTI-vel.

    Dóka Imre a közleményében azt írta, a tűzoltókat az Árpád utca egyik háromemeletes társasházának harmadik emeleti lakásához riasztották, ahonnan füst szivárgott. A szobában bútorok és felhalmozott papírhulladékok égtek, innen a tűzoltók egy embert mentettek ki, aki a gyors beavatkozás ellenére a helyszínen életet vesztette.
    Hozzátette, a sűrű füsttel telített lépcsőházból a lakókat – a melegedőbusz kiérkezéséig – a szomszédos lépcsőházba kísérték át a tűzoltók.
    A tűz keletkezési idejét, helyét és okát a katasztrófavédelem vizsgálja – közölte az őrnagy.

Forrás: MTI,  Fotó: Getty Images

Újabb koronavírus-variáns terjed a világban, amely még az omikronnál is több mutációt tartalmaz

2022.01.15. 18:10

20 esetben mutatták ki Izraelben a koronavírus omikron variánsának almutációját – írja a The Jerusalem Post. A variáns a BA2 nevet kapta.

Az új variáns az omikronnál is több mutációt tartalmaz, és könnyen lehet, hogy fertőzőbb annál – ugyanakkor azt a lap is megjegyzi, hogy az alvariáns veszélyességéről egyelőre nem lehet semmi biztosat kijelenteni.

Az izraeli egészségügyi minisztérium koronavírussal foglalkozó részlege szerint egyelőre semmi bizonyíték nincs rá, hogy az alvariáns máshogy viselkedne, mint az omikron.

A BA2-t először Kínában mutatták ki néhány hete, és az általános vélekedés szerint Indiából ered. A variáns megjelent már Dániában, Ausztráliában, Kanadában és Szingapúrban is.

Izraelben egyébként napról-napra új csúcsokat döntenek a koronavírus-esetszámok, amelyek már az 50 ezret közelítik. Ezzel egy időben a kórházban kezeltek száma is elkezdett nőni – igaz, messze nem olyan mértékben, mint a fertőzésszám.

Forrás: Portfolio, Fotó: Getty Images

Három hét óta először százezer alatt a napi fertőződések száma Nagy-Britanniában

2022.01.15. 17:50

Több mint három hét óta először százezer alá csökkent Nagy-Britanniában az egy nap alatt újonnan kimutatott koronavírus-fertőződések száma.

A brit egészségügyi minisztérium péntek este ismertetett friss adatsora szerint az előző 24 órában 99 652, az utóbbi egy hétben 889 279 koronavírus-szűrés eredménye lett pozitív országszerte.
A heti szám több mint 370 ezerrel, 29,5 százalékkal alacsonyabb a múlt pénteken zárult egy hétben kiszűrt új fertőződésekénél.
Az egy nap alatt azonosított koronavírus-fertőződések száma december 21. óta most először nem érte el a százezret.
A naponta kiszűrt új esetek a múlt héten még rekordot döntöttek. Az eddigi legmagasabb adatot a január 4-én zárult 24 órában mérték, amikor 218 724 ember szűrési leletében mutatták ki a koronavírus jelenlétét, vagyis pénteken ennek már jóval kevesebb mint a fele volt az egy nap alatt újonnan azonosított fertőződések száma.
A pénteken zárult egy hétben 10,6 millióan vetették alá magukat koronavírus-szűrésnek Nagy-Britanniában.
A brit koronavírus-járvány kezdete óta eddig több mint 15 millió fertőződést azonosítottak tesztekkel.
A korábbi változatoknál sokkal gyorsabban terjedő omikron vírusvariáns novemberi megjelenése utáni hetekben meredek emelkedésnek indult az újonnan kiszűrt esetek száma, de a legutóbbi héten szinte ugyanilyen ütemű csökkenés kezdődött.
Csökkenésnek indult a koronavírus-fertőződésből eredő, kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is, és szakértők szerint ennek két fő oka az, hogy most már egyértelműen megállapítható módon az omikron vírusvariáns a korábbi változatoknál enyhébb tüneteket okoz, másrészt rendkívül gyorsan halad a brit oltási kampány, főleg a harmadik, emlékeztető vakcinaadagok beadása.
A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint a péntek estig országszerte beadott első, második és harmadik oltási adagok együttes száma meghaladta a 136 milliót, és a teljes felnőtt népesség csaknem 63 százaléka – több mint 36 millió ember – mindhárom dózist megkapta.

A brit kormány egészségbiztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) által 600 ezer páciens bevonásával elvégzett nagyszabású vizsgálatsorozat eredményei szerint a harmadik oltási dózis az omikron koronavírus-variáns okozta fertőződés esetén is csaknem 90 százalékos védelmet nyújt a kórházi kezelést igénylő megbetegedések ellen.

Forrás: MTI, Fotó: Getty Images

Erdő Péter a Margitszigeten tart szentmisét Szent Margit tiszteletére

2022.01.15. 08:10

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisét mutat be Árpád-házi Szent Margit emléknapjához kapcsolódóan vasárnap 11 órakor a margitszigeti domonkos kolostor romjainál – közölte Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-vel.

A szentmisén a szent királylány közbenjárását kérik a nemzetért.
Tóth János Csaba elmondta: az utóbbi évtizedekben hagyománnyá vált, hogy a mindenkori magyar prímás a domonkos kolostor romjainál, Szent Margit valószínűsíthető sírja felett misét mutat be januárban, a Szent Margit emléknapjához legközelebbi vasárnapon. Az első ilyen szentmisét Lékai László bíboros mutatta be 1979. január 21-én.
Szent Margit 1242-ben született IV. Béla király és Laszkarisz Mária leányaként. Szülei a tatárjárás alatt fogadalmat tettek, hogy születendő gyermeküket Istennek ajánlják fel, ha Magyarország megszabadul a tatároktól. Margit így került három és fél évesen a veszprémi Szent Katalin-kolostorba. 1252-ben költözött az apja által építtetett Nyulak szigeti (ma Margit-sziget) Szűz Mária-kolostorba, amely a domonkos férfirend közvetlen felügyelete alatt állt.
Tizenkét éves korában tett fogadalmat, és 1270-ben bekövetkezett haláláig kitartott szerzetesi hivatása mellett. Haláláig kitartott szerzetesi hivatása mellett.

A katolikus egyház január 18-án ünnepli Szent Margit “égi születésnapjának” évfordulóját.

Forrás: MTI

Sűrű köd miatt adott ki vészjelzést a meteorológiai szolgálat

2022.01.15. 06:44

Első fokú vészjelzést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Magyarország keleti felére sűrű ködképződés miatt. Mint írják, a keleti országrészben – hat megyében – képződött sűrű köd több helyen napközben is megmaradhat, illetve rétegfelhőzetté alakulhat át. A fagypont alatti ködös területeken ónos szitálás kialakulhat, illetve zúzmaraképződés jelentkezhet. A látótávolság a köd miatt legfeljebb pár száz méter lesz.

Előrejelzésében az OMSZ azt írja, az északkeleti megyékben jobbára borult maradhat az ég, másutt több-kevesebb napsütés várható; főleg a Dunántúlon lehet időnként több a felhő. Az északnyugati szelet többnyire már csak élénk széllökések kísérik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 3 és 8 fok között alakul, de a borult tájakon csupán fagypont körül valószínű. Késő estére +1 és -7 fok közé csökken a hőmérséklet.

Forrás: 24.hu, Fotó: Getty Images

Elárasztották az Alkotmánybíróságot kötelező oltásos panaszokkal

2022.01.15. 02:00

Csaknem hatszáz alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyben a munkavállalók kötelező oltását elrendelő kormányrendeleteket támadták meg – tudta meg az Index. Azt a szabályozást, amely lehetőséget ad a cégek és vállalkozások számára, hogy előírják alkalmazottaiknak a kötelező vakcinát, már tárgyalják az alkotmánybírák, míg az oltásra kötelezett állami és önkormányzati dolgozók panaszait több ügytípusra szétválogatva az elmúlt hetekben szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

Mint ismeretes, a munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent tavaly október végén: az egyik a versenyszférára, a másik a közszférára határozott meg intézkedéseket. Mindkét szabályozást megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Hiányzik az önkéntes hozzájárulás
A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet alapján a következő dolgozókat kötelezték a védőoltás beadatására:

  • az oktatásban dolgozókat,
  • a kulturális intézmények dolgozóit,
  • a szociális intézményekben dolgozókat,
  • a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit,
  • a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.

Az önkormányzati dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármestere így dönt.

AZ EGYIK HATÁRIDŐ ÉPPEN HÚSZ NAP MÚLVA, JANUÁR 31-ÉN JÁR LE.

A szabályozás szerint ugyanis az a védőoltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozó, aki a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, és a kormányrendelet hatálybalépése, azaz november 15-e előtt nem vette fel a koronavírus elleni oltást, december 15-ig volt köteles azt felvenni; ha munkavégzés során ügyfelekkel nem találkozik rendszeresen, akkor január 31-ig.

Ezen kötelezettség alól mentesülnek, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják, hogy ellenjavallt számukra a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat.

AKI EZALATT SEM OLTATJA BE MAGÁT, ANNAK A JOGVISZONYÁT A MUNKÁLTATÓ MEGSZÜNTETHETI.

Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és továbbfoglalkoztatja.

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint január 13-ig a védőoltás állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak számára való kötelezővé tétele miatt – indítványminták alapján – több mint 550 indítvány érkezett. Az indítványokat ügytípusonként szétválogatták.

Az alkotmányjogi panaszok szerint a szabályozás:

  • aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogokat;
  • sérti az emberi méltósághoz való jogot, mert nem teszi lehetővé az oltás alóli mentesülést természetes immunitás alapján;
  • sérti az Alaptörvény III. cikk (2) bekezdését, amely szerint csak tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulással lehet orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

Oltásra kötelezhető foglalkoztatottak
A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kaptak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.

A jogszabály szerint a munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatniuk kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről, valamint a vakcina felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

HA A FOGLALKOZTATOTT A VÉDŐOLTÁST A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL MEGHATÁROZOTT HATÁRIDŐN BELÜL NEM VESZI FEL, AKKOR A MUNKÁLTATÓ FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGOT RENDELHET EL, ÉS HA EGY ÉVEN BELÜL TOVÁBBRA SEM VESZI FEL AZ OLTÁST, AKKOR A JOGVISZONYÁT FELMENTÉSSEL, ILLETVE FELMONDÁSSAL AZONNALI HATÁLLYAL MEGSZÜNTETHETI.

Az oltás munkáltató általi kötelezővé tétele miatt több tucat indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Ebben az ügyben van legközelebb a döntés, merthogy az egyik indítvány már szerepelt az 1. számú öttagú tanács tavaly december 14-i ülésén.

Az alkotmányjogi panaszok az előző ügyhöz hasonló érveket hoznak fel. Emellett többen hivatkoznak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 54. § (2) bekezdésére:

A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben december 22-én kelt álláspontját eljuttatta az Alkotmánybírósághoz. Ebben többek között hangsúlyozta:

Az egyes, egyéni alapjogokat korlátozó intézkedésekre éppen a lakosság közegészségügyi védelme miatt van szükség. A rendelkezésre álló oltások mindegyike hatásos, a gyártók által jelenleg ismert és publikált mellékhatásaik a pandémia következményeinek tükrében elhanyagolhatók, ahogy ezt maga az indítványozó sem képes vitatni.


Már döntöttek az egészségügyi dolgozók kötelező oltásáról
Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa november 30-án egyhangúlag elutasította az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását előíró kormányrendelet elleni alkotmányjogi panaszokat. A sérelmezett jogszabály előírta, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik nem oltatják be magukat. A foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha az oltás felvételét a felszólítástól számított tizenöt napon belül nem tudja igazolni, vagy nem mutat be orvosi szakvéleményt arról, hogy nem veheti fel a vakcinát. Az ügyben több mint 250 indítvány érkezett a Donáti utcába, amely szerint a kötelező oltás sérti az egészségügyi önrendelkezési jogot, és a szabályozás diszkriminatív. Az Alkotmánybíróság az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára utalva hangsúlyozta, hogy a közegészségügyi célok elérése – így különösen egy súlyos járvány megfékezése, következményeinek enyhítése – indokolhatja végső eszközként a kényszerítő jogi eszközök alkalmazását. Az alkotmánybírák szerint az oltásra kötelezés az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősül, így a szabályozás szerinti szankció nem eredményez az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.

Ügyészségi panasz
Az Alkotmánybírósághoz fordult egy névtelenséget kérő ügyészségi alkalmazott is, aki a koronavírus elleni védőoltásnak az ügyészségi alkalmazottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 638/2021. (XI. 18.) Korm.-rendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

A jogszabály alapján ha az ügyészségi alkalmazott 2022. január 15-ig az oltás első dózisát nem veszi fel, és ezt az előírt határidőn belül nem igazolja, vagy a védőoltás alóli mentesítést igazoló orvosi szakvéleményt nem mutatja be, részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ezenfelül a munkáltató – a panaszos szerint az ügyészségi szolgálati jogviszonyra irányadó jogszabálytól eltérően –

AZ ÜGYÉSZSÉGI ALKALMAZOTT SZOLGÁLATI JOGVISZONYÁT FELMENTÉSSEL AZONNALI HATÁLLYAL MEGSZÜNTETHETI, HA A FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG ELRENDELÉSÉTŐL SZÁMÍTVA EGY ÉV ELTELT.

Az indítványozó rámutatott:

Rendkívül súlyosnak tartom, hogy a jelenleg tesztfázisban lévő vakcinák felvételére való kötelezés úgy próbálja felülírni a saját testünk és szervezetünk feletti rendelkezéshez való jogot, hogy mindeközben – a kötelezettség nem teljesítése esetén a munkahely vonatkozásában – joghátrányt helyez kilátásba.

A panaszos nem vitatja a járványhelyzet súlyosságát, azonban szerinte számos alternatív megoldás is létezik, amely a fertőzés elleni védekezést segítené elő az állami szférában is, mint például a heti szintű munkahelyi gyorstesztelés, a rotációs távmunkavégzés és a beltéri maszkhasználat.

Forrás: Index, Fotó: Getty Images

Két kórházban sem látták el a törött combú kisbabát

2022.01.15. 01:52

Hihetetlen tortúrát jártak végig annak a kisbabának a szülei, akit két kórházban sem akartak ellátni. A baba a röntgengépig sem jutott el.

Az apa elmondása alapján csak másfél méterre voltak a feleségével a gyerekektől, amikor a hétéves lánya és a tíz hónapos fia kétségbeesetten sírni kezdtek. Az idősebb gyerek zokogva mondta el szüleinek, hogy elvesztette az egyensúlyát és ráesett kistestvérére.

Az eset tavaly december 12-én történt a Pest megyei Valkón élő Galsa Péter családjában. A család azonnal mentőt hívott és az esetkocsival együtt egy gyermekorvos is kijött hozzájuk.

A kisfiút az édesanyával együtt bevitték a János Kórházba, azonban egy kis idő múlva a felesége azzal hívta, hogy induljon értük, mert nem fogadják őket a kórházban és a síró babával egy sötét folyosón várakozik.

“Azonnal ébresztettem a gyerekeket, majd indultunk a kórházhoz. Nem találtuk a 19-es épületet, a főportán pedig csak elém tettek egy térképet azzal, hogy memorizáljam az útvonalat. Hogy két kicsi gyerekkel jöttem a feleségemért és a kicsi fiamért, nem hatotta meg őket”

– mondta az apa a Blikk megkeresésére.

Péter miután megtalálta családtagjait, meglepődve hallgatta, hogy nem fektették be őket a kórházba, sőt, röntgent sem készítettek, mert az orvosok szerint nem volt semmi baj.

Másnap reggel a kicsi továbbra sem tudta terhelni a lábát. Galsa Péterék emiatt a járásilag illetékes Bethesda kórházba akartak menni, de innen visszairányították őket a János Kórházba, akik csak azután mondták, hogy vigyék be a gyereket, miután az apa azt mondta, a sajtóhoz fog fordulni.

Ismét többórás várakozás után sem fogadták őket, ezért a családfő felkereste gyermekorvosukat, aki nemsokára a Madarász utcai gyermekkórházba küldte őket, ahol kiderült, a gyermeknek combcsonttörése volt, felette egy repedéssel.

Az apa panaszt tett a János Kórház főigazgatójánál, amire eddig még nem érkezett válasz.

ForrásPortfolio: Index, Fotó:

Mentőautó balesetezett – Négy sérült‼️

2022.01.15. 01:47

Közúti közlekedési baleset történt január 14-én 10 óra körül Szerencs és Prügy között.

Egy Skoda SuperB típusú személygépjármű Szerencs irányából haladt Prügy felé, amikor a taktaszadai elágazás után megcsúszott, majd áttért a szemközti sávba, ahol Prügy felől egy mentőautó szabályosan közlekedett. A frontális ütközés következtében a mentőautó a jobboldali vízelvezető árokban állt meg, míg a Skoda az úttesten keresztbe fordulva . A személygépjármű motorja az ütközés következtében kiszakadt az autóból, ami a szántóföldön állt meg.

A helyszínen szerzett információk szerint a balesetben négyen sérültek meg, a mentőben a gépkocsivezető súlyosan, a szakápoló és a beteg, valamint a Skoda sofőrje könnyebben.

A baleset körülményeit a Szerencsi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti osztálya vizsgálja.

Forrás és fotók: Globális Televízió FB oldala

Elmaradhatnak a választások a koronavírus miatt?

2022.01.15. 00:49

A Magyar Közlönyben jelent meg egy erre utaló mondat.

Az Igazságügyi Minisztérium rendeletébe rejtettek el egy érdekes mondatot, ami szerint a veszélyhelyzet miatt el is maradhatnak a választások – szúrta ki az Azonnali.

„Ha a választás veszélyhelyzet miatt elmarad, de az OEVI (Országos Egyéni Választási Iroda) a Ve. 121. § (2) bekezdése szerinti ajánlóívet már kinyomtatta, az ellátandó feladatokkal kapcsolatos normatívák alapján a támogatás megállapításra kerül”

– olvasható a friss Magyar Közlönyben a 3/2002. (I. 11) számú IM rendelet alatt.

Az idézet az Igazságügyi Minisztérium rendeletéből származik, amelyik egyébként az országgyűlési választások, valamint az ugyanerre a napra tervezett népszavazás költségeinek elszámolásáról szól.

Eddig azonban kormányzati dokumentumban sehol nem írták le, hogy a kormány akár a választások elhalasztásával is számol a veszélyhelyzet miatt,
sőt, amikor tavaly decemberében ezt újabb hat hónappal meghosszabbították, a törvény indoklásában külön szerepelt, hogy a választások kiírása és megtartása az Alaptörvényből következik, így azt mindenképpen meg kell tartani, írja a lap, amely idézi is a szöveget:

„megjegyzendő, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, annak április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja”.

Forrás: 168 óra, Kép: Getty Images