Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt – jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.
A római egészségügyi tárca rendelkezése az egymással szomszédos északnyugat-olaszországi tartomány száztizennégy önkormányzatának területét érinti. Még az erdőkben való kerékpározás is tiltólistára került.
A rendelkezés hat hónapig érvényes.
Az afrikai sertéspestist (ASP) egy közúton elgázolt vaddisznó tetemében azonosították Piemontban. Gócpontnak a liguriai Genova és Savona közötti térséget tartják, ahol ezidáig nyolc vaddisznó tetemet találtak.
A hegyi közösségeket tömörítő Uncem szervezete, mely az ország területének több mint felét, és a hatvan millióból több mint tíz millió lakost képvisel, azonnali egyeztetést sürgetett a kormánnyal hangsúlyozva, hogy két régió “büntetése” nem oldja meg a problémát. Az Uncem aggodalmát fejezte ki hangsúlyozva, hogy a betegség a két legnagyobb sertéstenyésztő tartományra, Lombardiára és Emilia-Romagnára is átterjedhet.
A sertéspestis eseteit azonosító torinói állategészségügyi kutatóintézet a HuffingtonPost.it oldalán emlékeztetett, hogy az ASP kétszázötvenezer olaszországi sertéstenyészet munkáját sodorja veszélybe, melyek évi két milliárd euró forgalmat érnek el. A kutatóintézet munkatársa, Maria Caramelli többek között a vaddisznó állomány korábbi szaporítását tette felelőssé, ami “hibrid” állatokhoz vezetett: sokkal nagyobbak és termékenyebbek mint negyven évvel ezelőtti elődeik. A Coldiretti termelői szövetség adatai szerint az állatok száma elérte a 2,3 milliót.
Az afrikai sertéspestis vírus okozta fertőző betegség, amely Európában a házisertés- és a vaddisznóállományban pusztít. A megbetegedett állatok majdnem kivétel nélkül elpusztulnak, de az emberre nem jelent egészségügyi kockázatot.
Alacsony volt a részvételi arány vasárnap a szerbiai alkotmánymódosító népszavazáson, amelyen a hivatalos jelentések szerint 18 óráig a szavazásra jogosultak 25,25 százaléka vett részt.
Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Ha ugyanis a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem mondható, hogy független az igazságügyi rendszer – olvasható a népszavazást indokló dokumentumban. Az embereknek arra kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Amennyiben az állampolgárok többsége igennel szavazott, az alkotmány a már korábban a parlament által elfogadott módosításokkal egészül ki, ha viszont a nemek kerültek többségbe, meg kell ismételni a népszavazási kezdeményezés teljes folyamatát, viszont a vonatkozó törvény értelmében ugyanarról a kérdésről négy éven belül nem lehet újabb népszavazást kiírni.
A népszavazási kampány nem volt erőteljes, a kormánypártok az igen mellett érveltek, míg az ellenzék szerint nemmel kellett szavazni, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás vagy nem elegendőek a tervezett módosítások. A referendumon ezúttal nem volt érvényességi küszöb, annak megszűnéséről tavaly döntött a szerbiai képviselőház. Vasárnap 7 és 20 óra között összesen 6 510 323 választópolgár adhatta le szavazatát, a választási bizottságnak pedig 96 órája van arra, hogy kihirdesse a referendum végleges eredményeit.
A standard csomag, amely két egyidejű streamelést tesz lehetővé, január közepétől kezdve havi 15,49 dollárba kerül az Egyesült Államokban, szemben a korábbi 13,99 dollárral. Az árak Kanadában is emelkedtek, ahol a standard csomag 14,99 dollárról 16,49 dollárra emelkedett – írta a Reuters.
A Netflix prémium csomagjának amerikai árában is számottevő változás történt – 2 dollárral több, 20,99 dollár lett, az alapcsomag pedig 9,99 dollárra emelkedett. Kanadában a prémium csomag ára nőtt, az alapcsomag ára pedig változatlanul 9,99 dollár maradt.
A népszerű streaming vállalat utoljára 2020 októberében emelt az árakon, Magyarországon például a Standard csomag 9 százalékkal, 3 190 forintról 3 490 forintra nőtt, míg a Prémium csomag havidíját 3 990 forintról 4 490 forintra emelték.
2024-ben visszavesszük a Fehér Házat – jelentette ki Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton este, az Arizona állambeli Florence városában tartott politikai nagygyűlésen.
A “Mentsük meg Amerikát” (Save America) elnevezésű, csaknem két órán át tartó rendezvényen a volt elnök – az idén novemberben esedékes félidős választásokra utalva – kijelentette: fontos, hogy a republikánusok mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban visszaszerezzék a többséget. “Nagy vörös hullám indul el itt, Arizonában, és végig fog söpörni ezen az országon” – fogalmazott. A vörös szín az Republikánus Párt színe. Trump ugyan nem jelentette be, hogy ismét elindulna a 2024-ben esedékes elnökválasztáson, de arra bíztatta az embereket, hogy mindenképpen menjenek el szavazni.
“Hiszem, hogy 2024 még fontosabb lesz, (de) ebben az évben (2022-ben) fogjuk visszavenni a képviselőházat, vissza fogjuk venni a Szenátust, és vissza fogjuk venni Amerikát. Ez nagyon fontos. És 2024-ben vissza fogjuk venni a Fehér Házat.”
– fogalmazott Donald Trump.
“Az emberek éhesek az igazságra: vissza akarják kapni az országukat” – mondta Trump, aki beszédében ismét utalt az általa korábban többször emlegetett 2020-as választási csalásokra. “Mindig is gyönyörű országnak tartottak bennünket, ahol tisztességes választások vannak, és most sok szempontból nevetség tárgya vagyunk szerte a világon” – fogalmazott. A volt republikánus elnök a média egy részével szemben is kritikát fogalmazott meg, amely – mint fogalmazott – “megalapozatlannak” és “nagy hazugságnak” nevezi a választási visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, de ugyanakkor “továbbra is visszautasítja, hogy beszéljen róla”. Trump szerint ennek az az oka, hogy a média a “radikális baloldali demokraták zsebében van, ugyanazon emberek zsebében, akik tönkreteszik az országunkat”. Mint fogalmazott: “a szélsőséges demokraták kommunista országot akarnak csinálni az Egyesült Államokból”. A volt elnök kifejtette: a média “bűnrészes” volt Biden megválasztásában. “Ha a sajtó őszinte, a választás sokkal másképpen alakult volna” – tette hozzá. A jelenlegi elnök, a demokrata párti Joe Biden külpolitikájára utalva Trump úgy fogalmazott: Biden “megalázta” az amerikai nemzetet a “világ színpadán”. A volt elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-Ping kínai elnök utóbbi időszakban tett lépései és retorikája is “a tisztelet hiányára” utalnak. “Nekünk soha nem volt ilyen problémánk. Nem volt probléma Putyinnal és Ukrajnával. Nem volt probléma Hszi elnökkel és Tajvannal. Kína, Oroszország és Irán agresszívak és provokálnak. Egy évvel ezelőtt ezt nem merték volna megtenni. Soha nem tettek volna ilyet. Játszadoznak velünk” – fogalmazott Trump.
A volt elnök kritizálta a Biden vezette adminisztráció koronavírus elleni lépéseit is és külön kiemelte Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi tanácsadója szerepét, akiből Trump szerint Biden “királyt csinált”. “Bűnténynek” nevezte a jelenlegi kormány járványügyi intézkedéseit és úgy fogalmazott: “minden eszközt megadtunk Joe Bidennek, de kudarcot vallott. (.) Képtelen lépést tartani. Képtelenek. Valójában alkalmatlanok”. Mint mondta: ma négyszer annyi Covid-fertőzött van, mint az ő elnöksége idején volt, és – Biden hangját utánozva – emlékeztetett Joe Biden kampányígéretére, amikor az akkor még elnökjelölt politikus azt mondta: “én megszabadulok majd a Covidtól”. Trump a 2021. január 6-i, Capitolium elleni támadásokat vizsgáló bizottságot “meg nem választottnak” és “politikai viccnek” nevezte, és elítélte az amerikai törvényhozás épületének megtámadása során letartóztatottakkal szembeni “embertelen” bánásmódot. “Mi történik ezekkal az emberekkel a börtönökben, miért nem teszik meg ugyanezt az Antifa és a Black Lives Matter mozgalom tagjaival? A demokraták megünnepelték határozatlan idejű, tárgyalás nélküli fogva tartásukat” – fogalmazott a volt elnök.
A volt elnök általában is élesen bírálta utódját.
“Mindannyian tudtuk, hogy Joe Biden nem lesz olyan jó (elnök), de azt kevesen képzelték volna, hogy ekkora katasztrófát jelent ennek az országnak mindaz, amit tesznek”
– fogalmazott Trump.
A koronavírus-járvány szerinte rossz kezelése mellett megemlítette a rendkívül magas inflációt és benzinárakat is. Szombaton egyébként beiktatták hivatalába Virginia állam új, republikánus párti kormányzóját, Glenn Youngkint. Beszédében az üzletemberből lett republikánus politikus a többi között azt hangoztatta, hogy az iskolákban – mint fogalmazott – “eltávolítják a tanórákról a politikát, és ismét matematikát, olvasást, történelmet tanítanak majd a gyermekeknek”. Ezzel a kormányzó arra utalt, hogy Virginiában különösen éles vita bontakozott ki arról, hogy civilszervezetek tarthatnak-e órákat kiskorú diákoknak a homoszexualitásról. “A szülőknek joguk van beleszólni abba, mit tanítanak a gyermekeiknek az iskolában” – jelentette ki Glenn Youngkin.
A magyar férfi kézilabda-válogatott 31-30-ra legyőzte Portugáliát a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság csoportkörének második fordulójában, vasárnap a budapesti MVM Dome-ban.
A mezőny legeredményesebb játékosa Máthé Dominik volt nyolc találattal, és mivel öt másodperccel a vége előtt a győztes gólt is ő lőtte, megválasztották a meccs legjobbjának. A magyarok csütörtökön 31-28-ra kikaptak Hollandiától, kedden 18 órától pedig Izland ellen zárják a B csoport küzdelmeit. A középdöntőbe az első két helyezett jut.
A portugálok péntek este játszottak Izlanddal, és panaszkodtak egy sort amiatt, hogy eggyel kevesebb pihenőnapjuk volt, mint az első fordulós találkozót csütörtökön letudó magyaroknak.
12 óránk sem volt a regenerálódásra, a játékosok éjfél után kerültek ágyba a pénteki meccs után, szombaton pedig délben kaptunk edzéslehetőséget
– magyarázta a portugálok kapitánya, Paulo Pereira.
Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás – írta a BBC hírportálja.
Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.
“Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt”
– mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője.
A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, azonban visszatérve, az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje. Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak kétmillió. Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafönt. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok. A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma – közölték. Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amin – többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt – hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza. Az ottawai kutatók Nature Medicine-ben megjelent eredményeikből az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység által okozott betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra és az annál is távolabbi égitestekre.
Fel kell készülnünk a görög ábécé további betűinek megtanulására, mivel a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az omikron brutális gyorsaságú terjedése biztosítja, hogy ne ez legyen a koronavírus utolsó változata, amely aggodalomra ad okot a világban – számolt be az AP amerikai hírügynökség.
Minden fertőzés lehetőséget ad a vírus mutációjára, és az elődeinél sokkal gyorsabban terjedő omikron annak ellenére jelent nagyfokú mutációs kockázatot, hogy a koronavírus-védőoltások és a fertőzésen való átesettség miatt sokkal nagyobb a lakosság immunitása, mint az előző vírusvariánsok idején.
Az omikron gyors terjedése tehát azt jelenti, hogy több emberben fejlődhet tovább a vírus. A szakértők nem tudják, hogyan fognak kinézni a következő vírusvariánsok, illetve azok hogyan alakíthatják a járványt, de azt mondják, nincs garancia arra, hogy az omikront követő variánsok enyhébb megbetegedést okoznak, vagy hogy a meglévő vakcinák védenek majd velük szemben.
A TUDÓSOK OLTÁSRA SÜRGETIK AZ EMBEREKET, MIVEL A MOSTANI VAKCINÁK HATÉKONYAK A VÍRUSSAL SZEMBEN, ÉS EZ NEMCSAK VÉDELMET NYÚJT, DE A TOVÁBBI MUTÁCIÓKAT ELŐSEGÍTŐ FERTŐZÉS MEGFÉKEZÉSÉBEN IS SEGÍT.
“Minél gyorsabban terjed az omikron, annál több lehetőség nyílik a mutációra, ami potenciálisan több változathoz vezethet“
– mondta Leonardo Martinez, a Bostoni Egyetem fertőző betegségek epidemiológusa.
Mivel úgy tűnik, hogy az omikron kevésbé súlyos betegséget okoz, mint a delta, viselkedése felkeltette annak reményét, hogy ez egy olyan tendencia kezdete lehet, amely végül enyhébbé teszi a vírust, mint egy közönséges megfázás. A szakértők szerint ez egy lehetőség, de a vírusok nem mindig viselkednek így.
Arkansas az Egyesült Államok 29. legnagyobb állama területét és 33. legnagyobb a lakosságát tekintve. Tehát semmiképpen nem nevezhető nagy államnak a maga 3 millió lakosával. És bár hat Fortune 500 cég székhelye is az államban található, az egy főre jutó bevételek alapján sokáig az egyik legszegényebb amerikai államnak volt nevezhető.
Arkansas bitcoint és kerékpárt ad az új beköltözőknek.
Most az Északnyugat Arkansas Tanács bejelentette, hogy minden olyan technológiai területen dolgozó szakembernek vagy vállalkozónak 10 ezer dollárnyi BTC-t kínál fel, aki hajlandó az állam északnyugati régiójába költözni. Arkansas északnyugati részét a szakemberek az egyik legvonzóbb területnek tartják az Egyesült Államokban a mindennapi életre. Hiszen vannak munkalehetőségek és a megélhetés költségei is alacsonyak. Ennek ellenére még mindig csak alig 500 ezer ember él itt. Ezért döntött úgy most az Északnyugat Arkansas Tanács, hogy megpróbálnak szakembereket bevonzani a régióba a jelentősnek nevezhető, 10 ezer dolláros támogatással. Ez nagyjából 3,5 millió forintnak felel meg.
Azért döntöttek úgy, hogy bitcoinban kínálják fel az ajánlatot, mert úgy látják, hogy a blokklánc technológiákkal foglalkozó cégek komoly bővülést mutatnak az államban. Ami fontos, hogy az ajánlatot megfontoló emberek még mindig dönthetnek úgy, hogy bitcoin helyett készpénzben kérik a juttatást. Az meg már csak hab a tortán, hogy minden új költözőnek egy nagyszerű hegyi kerékpárt is ad a Tanács. Hiszen Arkansas északnyugati részén sok száz kilométernyi nagyszerű kerékpáros túraútvonal található. Az ajánlat nem teljesen új. Már 2020-ban is kihirdették ezt a programot, de akkor még csak kizárólag dollárban lehetett megkapni a juttatást. Arról nincsenek pontos adatok, hogy az első kihirdetés mennyire lelt pozitív fogadtatásra. De a BTC-s ajánlat biztosan vonzó lesz sokak számára, akik a régióban keresnek új lakóhelyet és érdeklődnek a kriptók iránt.
Szökőárriadót rendeltek el a Csendes-óceán déli térségében, miután szombaton kitört egy tenger alatti vulkán Tonga közelében – közölték az illetékes hatóságok.Az űrből is látható volt a tenger alatti vulkánkitörés, ami a Richter-skála szerinti 7,4-es erősségű földrengést váltott ki, és másfél méter magas hullámok zúdultak Tonga szigetére, emberek százai menekültek a sziget biztonságosabb, magasabban fekvő területeire.
Szombaton helyi idő szerint délután 17 óra 10 perckor tört egy víz alatti vulkán, nem messze a Csendes-óceán déli részén található Tonga szigetétől.
A Hunga-Tonga-Hunga-Ha’apai vulkán kitörése egy a Richter-skála szerinti 7,4-es erősségű földrengést generált, ez szökőár okozott, ami 20 perccel a kitörés után el is érte a szigetet.
Az ausztrál meteorológiai szolgálat szerint 1,2 méteres cunamit figyeltek meg Tonga fővárosában, Nuku’alofában.
A TŰZHÁNYÓ ROBAJÁT ÁLLÍTÓLAG A KÉTEZER KILOMÉTERREL TÁVOLABB TALÁLHATÓ ÚJ-ZÉLANDON IS HALLANI LEHETETT.
A tongai média hamuesőről, elárasztott ingatlanokról, áramkimaradásokról és megszakadt telekommunikációs összeköttetésekről számolt be.
Közösségi oldalakon nyilvánosságra hozott felvételek szerint az árhullámok elöntötték a part menti területeket.
ÁLDOZATOKRÓL EGYELŐRE NEM TUDNI, DE A SZIGETTEL AKADOZIK A KOMMUNIKÁCIÓ.
A vulkánkitörést az űrből is lehetett látni, műholdfelvételeken egy 5 kilométer széles hamu-, gőz- és gázfelhőt lehet látni, ami egy nukleáris gombafelhőhöz hasonlóan emelkedett mintegy 12 kilométerrel a Csendes-óceán kék vize fölé.
Taaniela Kula, a Tongai Földtani Intézet vezetője arra szólította fel az embereket, hogy maradjanak a házakban, viseljenek maszkot, ha kint vannak.
A tűzhányó körülbelül 65 kilométerre található a központi szigettől, Tongataputól, ahol mintegy 71 ezren élnek.
Szamoán, a Fidzsi-szigeteken és Új-Zélandon is szökőárriadót rendeltek el. A helyieket figyelmeztették, hogy maradjanak távol a part menti területektől.
Több országban is riasztást adtak ki Szamoán, a Fidzsi-szigeteken és Új-Zélandon is szökőárriadót rendeltek el. A helyieket figyelmeztették, hogy maradjanak távol a part menti területektől.
Riadót adott ki az Egyesült Államok és Peru is. Az Egyesült Államok a nyugati partvidéken és Hawaiin rendelte el a szökőárriadót. Az amerikai meteorológiai szolgálatok jelentése szerint Hawaiin kisebb árvizeket észleltek, amelyek nem okoztak károkat.
A szökőárriadó a csendes-óceáni szigeteken kívül Kalifornia, Oregon, Washington és Alaszka államokra érvényes. A hatóságok felszólították a lakosságot, hogy hagyják el a strandokat, kikötőket és jachtkikötőket.
A chilei katasztrófaelhárítási hivatal (Onemi) kisebb cunami veszélyére figyelmeztetett, amely a Csendes-óceánon fekvő Juan Fernández-, a Húsvét- és a San Felix-szigeteken várható. Szökőárriadót rendeltek el Japánban is az ország nyugati partjainál.
A japán meteorológiai hivatal közlése szerint háromméteres cunami várható egyes délnyugati szigeteknél, közöttük az Amami-szigetéknél, míg más csendes-óceáni szigeteknél egyméteres árhullám várható. A meteorológiai hivatal figyelmeztetése után a japán kormány kapcsolattartó irodát állított fel a miniszterelnöki hivatalban.
Februártól koronavírus elleni oltási kötelezettséget vezetnek be Ausztriában a 18 éven felettiek számára, az erről szóló törvénytervezetet vasárnap mutatta be az osztrák kormány.
Az előterjesztés értelmében március közepéig még nem büntetik az oltást fel nem vett személyeket. A tervezett büntetési keret egyébként 600-tól 3600 euróig (186 ezer forinttól 1,1 millió forintig) terjed. A szabályozás ugyanakkor kivételt tesz a várandós nők és mindazok esetében, akik orvosi okokból nem vehetik fel a védőoltást.
A szabályozás február elején lép életbe annak ellenére, hogy az országos oltási jegyzékben a kivételek rögzítéséhez szükséges technikai megoldások legkorábban csak áprilisban lesznek elérhetőek.
Az oltási kötelezettséget három lépcsőben tervezik bevezetni. Az első fázisban, február elejétől március 14-ig minden háztartást írásban értesítenek a követelményekről. Csak ezt követően válik az oltási kötelezettség kikényszeríthetővé, például pénzbírságok kiszabásával.
Az osztrák kormány ezt követően határidő megjelölésével felszólítja a kivételek hatálya alá nem tartozó, nem beoltott embereket a mulasztás pótlására. Amennyiben a járványügyi helyzet megköveteli, életbe léptetik a harmadik szakaszt. Ekkor, a kormányrendelet alapján, a parlament jóváhagyásával megadott határidőtől kezdődően automatikusan bírságolni fogják az oltatlanokat.
A törvényjavaslatot hétfőn vitatja meg a parlament egészségügyi bizottsága, majd a tervek szerint csütörtökön szavaz róla az osztrák törvényhozás.
Hírek Online 