Magyarország a paksi atomerőmű bővítésével és a napenergia-beruházások megvalósulásával teljes mértékben önellátóvá fog válni a villamos energia terén, amit kevés ország mondhat el magáról – közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint a Paksi Atomerőben.
A tárcavezető a paksi nukleáris létesítményben tett látogatásán leszögezte, hogy itt a “világ egyik legbiztonságosabb és leghatékonyabb erőműve működik”, ami garantálja az áramellátás folytonosságát, és hatalmas versenyelőnyt jelent a gazdaság számára.
Solar panels fields on the green hills
“Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az energiaellátás terén bármikor felléphetnek válsághelyzetek. Ilyenkor azok az országok vannak biztonságban, amelyek nagyrészt el tudják látni saját magukat energiával”
– mutatott rá.
Ennek kapcsán arról számolt be, hogy jelenleg a hazánkban megtermelt villamos energia mintegy fele a paksi atomerőműhöz kötődik. Szijjártó Péter kijelentette, hogy a nukleáris erőművek az energia előállításának biztonságos, tiszta és olcsó formáját jelentik. Majd elmondta, hogy ezért is döntött a kormány két újabb reaktor megépítése mellett, amelyek 2400 megawattos teljesítményre lesznek képesek. Aláhúzta: ezzel és a napenergia-beruházásokkal Magyarország teljes mértékben önellátóvá fog válni a villamos energia terén. “A paksi beruházások tehát busásan megtérültek és meg is térülnek Magyarország számára” – emelte ki.
Korrekt cikkek Magyarországról és a nagyvilágból, zavaró reklámok és kattintásvadász címek nélkül, pártpolitika-mentesen!
2022.01.17. 16:10
Magyarország a paksi atomerőmű bővítésével és a napenergia-beruházások megvalósulásával teljes mértékben önellátóvá fog válni a villamos energia terén, amit kevés ország mondhat el magáról – közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint a Paksi Atomerőben.
A tárcavezető a paksi nukleáris létesítményben tett látogatásán leszögezte, hogy itt a “világ egyik legbiztonságosabb és leghatékonyabb erőműve működik”, ami garantálja az áramellátás folytonosságát, és hatalmas versenyelőnyt jelent a gazdaság számára.
Solar panels fields on the green hills
“Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az energiaellátás terén bármikor felléphetnek válsághelyzetek. Ilyenkor azok az országok vannak biztonságban, amelyek nagyrészt el tudják látni saját magukat energiával”
– mutatott rá.
Ennek kapcsán arról számolt be, hogy jelenleg a hazánkban megtermelt villamos energia mintegy fele a paksi atomerőműhöz kötődik. Szijjártó Péter kijelentette, hogy a nukleáris erőművek az energia előállításának biztonságos, tiszta és olcsó formáját jelentik. Majd elmondta, hogy ezért is döntött a kormány két újabb reaktor megépítése mellett, amelyek 2400 megawattos teljesítményre lesznek képesek. Aláhúzta: ezzel és a napenergia-beruházásokkal Magyarország teljes mértékben önellátóvá fog válni a villamos energia terén. “A paksi beruházások tehát busásan megtérültek és meg is térülnek Magyarország számára” – emelte ki.
Rálőttek egy osztrák határőrre hétfő délelőtt a magyar-osztrák határon, a Szentpéterfa-Eberau határátkelőhely közvetlen közelében.
Policeman yelling and gesturing to stop. Arm Badge Create by me, Gold Chest Emblem Custom Ordered Generic. This stock image has a horizontal composition on a cloudy background.
A burgenlandi hatóságok által megerősített osztrák lapértesülések szerint a feltételezett embercsempész által vezetett furgon áttört a határon, majd amikor a határőrizetet ellátó osztrák katonák megállították, kikerülte az ellenőrzést és Magyarország felé elmenekült. Közben a határon át rövid tűzharc alakult ki, amelynek során nem sérült meg senki. Az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte: az osztrák hatóságok jelzésére a Terrorelhárítási Központ munkatársainak bevonásával jelentős erőket mozgósítottak az embercsempész elfogására, a kutatás azonban egyelőre nem vezetett eredményre. Seffer Lilla hozzátette: a rendőrök délelőtt Szentpéterfán feltartóztattak egy ideiglenes magyar forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművet, amelyet egy moldovai embercsempész vezetett és 14 magát szírnek mondó határsértőt szállított. A két eset jelenlegi információik nem függ össze szorosabban – tette hozzá. Az embercsempészt őrizetbe vették és büntetőeljárást indítottak ellene, az illegális bevándorlókat pedig visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz. Az MTI Szentpéterfáról származó értesülései szerint nagy erőket vonultatott fel a rendőrség, a TEK egységei páncélozott járművekkel vették körül délelőtt a volt határőrs épületét és drónt is bevetettek.
A viharos szél veszélye miatt több megye számos járására és a fővárosra is másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő délután.
Halálra késeltek egy férfit Budapesten, a XVI. kerületben vasárnap este, a tettes ellen hajtóvadászatot indított a rendőrség – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn a police.hu oldalon.
Knife with blood.
Azt írták, hogy az utcán megszúrt 39 éves férfit a mentők életveszélyes sérüléssel kórházba vitték, de ott az orvosi ellátás ellenére életét vesztette. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztálya ismeretlen tettes ellen indított eljárást emberölés bűntett miatt – tették hozzá.
A világon 327 793 472 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 539 108 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai alapján.
Egy nappal korábban a világon 326 151 693 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 535 426 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 65 699 947. A halálos áldozatok száma 850 605. Indiában 37 122 164 fertőzöttet és 486 066 halálos áldozatot jegyeztek fel. Brazíliában 23 015 128 fertőzöttről és 621 327 halálos áldozatról tudni. Az Egyesült Királyságban 15 316 542 a fertőzöttek száma, és 152 483-an haltak meg a betegségben. Franciaországban 14 283 514 fertőzöttet és 127 957 halálos áldozatot regisztráltak. Oroszországban 10 621 410-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 314 838-ra emelkedett. Törökországban 10 459 094 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 84 758. Olaszországban 8 706 915 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 141 104. Spanyolországban 8 093 036 fertőzöttet és 90 759 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 8 021 339 fertőzöttet és 115 654 halottat tartanak nyilván. Iránban 6 221 033 a fertőzöttek és 132 075 a halottak száma. Lengyelországban 4 313 036 fertőzöttet és 102 305 halálesetet tartanak nyilván. Ukrajnában 3 936 582 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 104 765 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
A népszerű konstrukciókat eleve jellemzően 2022 végéig vagy közepéig hirdették meg, és egyelőre – bár messze még az év vége – nem esik szó arról, hogy ezek folytatódnának. Összeszedtük, milyen támogatások sorsa kérdéses.
Eredményes időszakon van túl Novák Katalin, aki 2021 végén – bő három és fél esztendő után – távozott a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztról, hiszen számos népszerű támogatás az ő nevéhez köthető. A politikus 2022-ben a Fidesz köztársasági elnök-jelöltjeként folytatja pályafutását, a korábbi posztjával járó feladatokat pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterre testálták át.
A poszttal járó feladatok azonban fogyatkozni látszanak, a Novák Katalin idején bevezetett családtámogatások jó része ugyanis az idei év végén megszűnik. A népszerű konstrukciókat eleve jellemzően 2022 végéig vagy közepéig hirdették meg, és egyelőre – bár messze még az év vége – nem esik szó arról, hogy ezek folytatódnának.
Vége a babavárónak
A legnépszerűbb az összes új támogatás közül minden bizonnyal a babaváró hitel, amelyből a 2019. júliusi bevezetés óta tavaly november végéig 1600 milliárd forintnyi igénylést fogadtak be a bankok. Az eredeti kormányrendeletben – amelyben meghirdették a (legalábbis női ágon) fiatal házaspárok számára a maximum 10 millió forintos, húszéves futamidejű kamatmentes hitelt – is az állt már, hogy 2022. december 31-ig lehet maximum igényelni a kölcsönt. Mivel szinte mindenki a maximális összeget kéri, a november végéig benyújtott igénylések alapján eddig legalább 160 ezer család igényelte ezt a hitelt.
A legtöbben, akik gyereket terveznek, már túlestek az igénylésen, azok viszont, akik most estek szerelembe, vagy döntöttek a családalapításról, jobban járnak, ha sietnek, hiszen az év végén véget ér a lehetőség. A kormány persze úgy is dönthet, hogy meghosszabbítja a babaváró támogatás igénylésének idejét, de egyáltalán nem biztos, hogy megteszi.
A hitel kamata ugyanis csak az igénylő házaspárok számára nulla, ha teljesítik a feltételeket, vagyis öt éven belül születik egy gyerekük, az állam a bankok számára súlyos kamatterhet fizet a kölcsön után. A babaváró hitelnél a kamattámogatás az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által megadott, az ötéves magyar állampapírok aukciós hozamából számolt referenciaértékhez igazodik. Az állam a referenciakamat 130 százalékát plusz 2 százalékpontnyi kamattámogatást fizet ki a bankoknak.
Egyre többe kerül az államnak a támogatás
Csakhogy a referenciakamat 2019 második felében, a kölcsön indulásakor még igazán alacsony volt, novemberben például csupán 1 százalékon állt. Azóta viszont fordult a kocka, a kamatok tavaly nyár óta rohamtempóban emelkednek, most már 3,68 százalékos a referenciakamat, és tekintettel arra, hogy az ötéves állampapírok aukciós átlaghozama legutóbb 4,28 százalékos volt, a másodpiaci hozam pedig már 4,6 százalék fölött van, borítékolható, hogy nőni fog a referenciakamat is.
Ez pedig az állam számára azt jelenti, hogy miközben a 2019 végén, 2020 elején felvett babaváró támogatások után – 10 millió forintos kölcsön esetében – csupán 330 ezer forintot fizet ki évente a bankoknak, a most felvett kölcsönök már ennek több mint duplájába, évente 678,4 ezer forintjába kerülnek a költségvetésnek.
HA PEDIG TOVÁBB NŐ A KAMATSZINT, AMI ELKERÜLHETETLENNEK LÁTSZIK, AKKOR 5 SZÁZALÉKOS ÖTÉVES HOZAM MELLETT MÁR 850 EZER, 6 SZÁZALÉKOS MELLETT PEDIG MÁR CSAKNEM EGYMILLIÓ FORINTBA FOG KERÜLNI AZ ÁLLAMNAK MINDEN TÍZMILLIÓS BABAVÁRÓ HITEL.
Az első, olcsó hitelek kamatfordulója 2024-ben lesz, kérdés, akkor mekkora lesz az ötéves hozam, de könnyen lehet, hogy magasabb, mint 2019-ben volt. Onnantól kezdve pedig az állam a régi babavárók után is kemény kamatokat fizethet majd ki. Ha összegyűlik az idei év végéig mintegy 2000 milliárd forintnyi babaváró hitel, és a lejáró kölcsönök átlagosan 4-5 százalékos ötéves kamatszint mellett árazódnak át, az hosszabb távon 150-180 milliárd forintos éves kamatterhet jelent a költségvetésnek, azonfelül, hogy a két-három gyereket is vállaló családoknak a tőketartozást is elengedi. Kérdés, hogy ezt akarja-e a kormány tovább növelni, a babaváró program folytatása ugyanis ezt jelentené.
Otthonfelújítás: aki bújt, aki nem
Az otthonfelújítási támogatást pontosan egy évvel ezelőtt vezették be a gyereket nevelő családok számára, és szintén 2022 végén fut ki a program. A hárommillió forintos vissza nem térítendő kedvezményre tömegek startoltak rá, főleg, miután az állam kedvezményes hitellel is megtámogatta a konstrukciót. A programban a családok egy legalább hatmillió forintos felújításnál akár 3 millió forintnyi támogatást kaphatnak, ha a korszerűsítés megfelel a feltételeknek, és megfelelő arányban számlát is tudnak hozni a felhasznált alapanyagokról és a munkálatokról.
A kormány riadót fújt, hogy érjen is valamit a felújítási támogatás
A kormánynak hirtelen fontos lett, hogy érjen is valamit az a támogatás, amelyet a lakásfelújítóknak ad.
A lakásfelújítóknak sietniük kell, ha részt akarnak venni a programban, mert az év végéig az utolsó számlát is be kell adniuk a kincstárhoz, ha részesülni szeretnének az állami milliókból. A folytatás pedig kérdéses, mert a programnak vannak hibái. A vissza nem térítendő támogatás eleve sokba kerülnek az államnak, a kedvezményes hitelek kamattámogatása pedig szintén növeli a kiadásokat, hiszen a kamatok egyre magasabbak. Ráadásul időközben az is kiderült, hogy az állami milliók nem is biztos, hogy oda mennek, ahová szánták azokat, vagyis a családokhoz, hanem az építőanyag-forgalmazókhoz és a kivitelezőkhöz. Az alapanyagárak ugyanis elszálltak, a szakemberek pedig egyre többet kérnek az elvégzett munkákért, ha talál egyáltalán megfelelő kivitelezőt a család a felújításhoz.
A falusi csok is búcsúzhat
Búcsúzik a falusi csok (családi otthonteremtési kedvezmény) is, ez a támogatás még az év végéig sem tart, csupán 2022. június 30-ig lehet igénybe venni. 2019 közepén pontosan három évre hirdette meg a kormány. Ezt a kedvezményt a támogatott településeken ingatlant vásárló és bővítő, felújító családok vehetik igénybe. Akik vásárolnak is házat valamelyik hátrányos helyzetű településen, azzal a kikötéssel kaphatnak falusi csokot, hogy a juttatás legalább felét az ingatlan bővítésére vagy felújítására kell fordítaniuk.
Ha csupán felújításról, bővítésről van szó, egy gyerek esetében 300 ezer, két gyereknél 1,3 millió, három vagy több gyereknél 5 millió forint támogatás adható. Ha a család ingatlant vásárol, és azt újítja fel, a támogatás ennek a kétszerese lehet. Ahogy a csok esetében, a falusi csoknál is van lehetőség arra, hogy előre vállalt gyerekekre is igénybe vegyék a házaspárok a juttatást. Új feltétel viszont az idén, hogy ha változott a tervezett gyerekszám, vagy másik csokképes ingatlanba költözne a család, akkor a megelőlegező kölcsönt csak akkor kaphatja meg másodjára, ha az előzőleg nyújtott összeg feltételeit már teljesítette, vagyis megszülettek a vállalt gyerekek, vagy pedig, ha nem születtek még meg, akkor visszafizette a pénzt az államnak.
Meddig lesz elég a zöldhitel?
A 2021-es év egyik legnagyobb dobása a magyarországi lakáshitelpiacon a Zöld Otthon Program volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Növekedési Hitelprogram keretében nyújt most kamatmentes forrást a bankoknak, hogy azok energiatakarékos ingatlanok vásárlását finanszírozzák belőle magánszemélyek számára. A maximum 2,5 százalékos kamatozású hitel, amelynek egy részét ráadásul akár 0 százalékos kamatozású csokhitellel is helyettesíthetik a családok, nagyon népszerű. Ez nem véletlen, hiszen a kamatozása olyan alacsony, hogy gyakorlatilag nem éri meg nem felvenni, még annak sem, akinek van elég önereje az ingatlan kifizetésére.
Az MNB viszont eredetileg csak 200 milliárd forintos keretet szánt a programra, amely a becslések szerint akár egy éven belül ki is merülhet. Az első három hónapban a keret mindössze tizede fogyott el, 753 szerződést kötöttek a bankok 22 milliárd forint értékben a program keretében, ennek a felét saját építésű ingatlanokra vették fel az igénylők. A következő hónapokban azonban várhatóan emelkedik majd az igénylések és a folyósítások volumene is.
Az MNB eddig nem közölte, hogy ha kimerül, emelné a Zöld Otthon Program keretösszegét, a Növekedési Hitelprogram (NHP) korábbi fázisaiban viszont ez gyakran megtörtént. Ameddig a monetáris tanács úgy látta, kedvező hatással van a program a gazdasági folyamatokra, nem zárta el az olcsó forrást a bankok és a hitelfelvevők elől. Az MNB folyamatosan hangsúlyozza, hogy a zöld pénzügyek iránti elkötelezettsége erős, és tavaly bejelentette, hogy a jövőben a saját eszközeivel leginkább fenntarthatósággal kapcsolatos programokat kíván támogatni. Ez alapján lehet remény arra, hogy a keretet ezúttal is emelik majd, ha kimerül.
Kamatstop: a devizahitelesek újabb megmentése
Karácsonyi ajándékként újból megmentette a kormány az egykori devizahiteleseket és sok már olyan adóst, aki változó kamatozású vagy az idei első félévben kamatfordulós jelzáloghitelben ül. A kölcsönök kamatát a tavaly október végi szinten befagyasztották, emiatt mintegy 470 ezer adós jár valamivel jobban, mint ha a piaci szinthez igazodva emelkedne a hitelének a kamata és ezzel a törlesztőrészlete.
A kamatstop viszont szintén csak 2022. június 30-ig szól, bár vannak hírek arról, hogy esetleg meghosszabbítanák. A bankok ez ellen nyilvánvalóan tiltakozni fognak, hiszen az érintett ügyfeleket már évek óta figyelmeztetik arra, hogy egy kamatemelési ciklus milyen veszélyekkel jár a törlesztőrészletek kapcsán, és ajánlanak fel nekik többféle fix kamatozású hitelkiváltási lehetőséget. Mindezt ráadásul nem is saját indíttatásból, hanem az MNB utasítására teszik. Az érintett adósoknak azonban csupán a 6,5 százaléka hallgatott eddig a figyelmeztetésre, a többiek fittyet hánytak rá, és maradtak a kockázatos hitelben. Még az egykori devizahitelesek többsége is így tett, pedig ők igazán jól tudhatják, milyen az, amikor a törlesztőrészletek hirtelen elszabadulnak.
Mindenesetre most a kormány és az MNB is azt kommunikálja: ezt a félévet arra kapták a bankok és az érintett ügyfelek, hogy kiváltsák a kockázatos hiteleiket fix kamatozásúra. Ez a jelenlegi helyzetben jó döntés lehet, hiszen a hozamgörbe lapos, a rövid referenciahozamok és a hosszúak között kicsi a különbség, vagyis a fixesített hitelek törlesztőrészlete legfeljebb minimális mértékben lesz majd nagyobb, mint a változó kamatozásúaké lenne.
A magyar versenyző öt játszmás meccsen maradt alul a szerb Dusan Lajovics ellen úgy, hogy a harmadik és a mindent eldöntő ötödik szettet is 6-1-re nyerte meg ellenfele.
A világranglistán 38. helyén álló magyarnak tehát a férfi egyesben összesen 3 óra 23 percig tartott a szereplés az év első GS-viadalán. Lajovics a világranglistán a 43. helyen állt, azaz két hasonló képességű teniszező csapott össze Melbourne-ben.
Az Oxfam szerint a milliárdosok 5 billió dollárral gyarapították vagyonukat a járvány alatt, ami tovább súlyosbította a gazdasági egyenlőtlenséget, mivel a világjárvány emberek millióit taszította szegénységbe szerte a világon – számolt be erről a CNN.
A Forbes által összeállított adatok alapján az Oxfam egy új jelentésében azt állítja, hogy a milliárdosok összvagyona a 2020 márciusi 8,6 billió dollárról 2021 novemberére 13,8 billió dollárra ugrott, ami nagyobb növekedés, mint az előző 14 évben összesen. A világ 10 leggazdagabb emberének több mint kétszeresére nőtt a kollektív vagyona, ami napi 1,3 milliárd dolláros növekedést jelent.
Az Oxfam azzal érvel, hogy a kormányoknak meg kellene adóztatniuk a szupergazdagok által a világjárvány során elért nyereséget, és a pénzt egészségügyi rendszerek finanszírozására, oltások kifizetésére, a diszkrimináció elleni küzdelemre és az éghajlati válság kezelésére kellene fordítaniuk.
“A milliárdosok rettenetes világjárványt éltek át. A központi bankok dollárbillió dollárt pumpáltak a pénzügyi piacokra, hogy megmentsék a gazdaságot, ennek nagy része azonban a tőzsdei fellendülést meglovagló milliárdosok zsebébe torkollott”
– mondta Gabriela Bucher, az Oxfam ügyvezető igazgatója.
A jelentés szerint a tíz legnagyobb milliárdos – köztük a Tesla (TSLA) vezérigazgatója, Elon Musk és az Amazon (AMZN) alapítója, Jeff Bezos – együttes vagyona megduplázódott a járvány alatt, és mára hatszor nagyobb, mint a világ 3,1 milliárd legszegényebb emberének vagyona.
A metrósínek közé löktek egy nőt Brüsszelben péntek este, épphogy meg tudott állni a szerelvény – derült ki a Le Soir cikkéből.
Az esetről videófelvétel is készült, amin jól látszik, hogy egy maszkot nem viselő fiatalember minden előzmény nélkül a sínekre löki az előtte álló nőt. Egy-két méteren múlott, hogy ne üssék el az 55 éves asszonyt.
Az ellökött nő nagyon nagyot esett, a felvételen is látszik, hogy hirtelen nem is tud felkelni. A peronon lévő többi utas azonnal jelezte a közeledő metróvezetőnek, hogy a sínen van valaki. A sofőr egyből meghúzta a vészféket.
Hírek Online 