Nagy a fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélye az orosz-ukrán határon, és az Európai Unió nagyon komolyan veszi ezt a fenyegetést – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben csütörtökön, Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Borrell hangsúlyozta, mivel az Európai Unió úgy véli, hogy az orosz csapatok tömeges összevonása az ukrán határon fenyegetést és nagy veszélyt jelenthet, együttműködik szövetségeseivel annak érdekében, hogy szükség esetén készen álljon válaszlépések végrehajtására.
“Magas ára lesz Oroszország számára annak, ha bármifajta agressziót követ el Ukrajna ellen” .
– fogalmazott
Szavai szerint Joe Biden amerikai elnök figyelmeztetése – amely szerint egy esetleges támadás Ukrajna ellen a kilátásba helyezett amerikai szankciók miatt “sokba kerülne Oroszországnak és gazdaságának” – azonos irányba halad az európai elképzelésekkel. A főképviselő kijelentette: Európának ismertté kell tennie álláspontját a kérdésben annak érdekében, hogy az európaiak részvétele nélkül senki ne köthessen megállapodást az európai biztonságról. Mélanie Joly a sajtóértekezleten kijelentette: az Ukrajnát fenyegető veszély valóságos, az ország stabilitásának és békéjének biztosítását célzó erőfeszítésekről folytatni kell a nemzetközi megbeszéléseket. Kanada határozottan ellenez mindenfajta orosz agressziót Ukrajnával szemben, és elutasítja Oroszország hamis állításait esetleges fenyegetésekről Ukrajna vagy a NATO részéről – jelentette ki. A külügyminiszter aláhúzta: a párbeszéd elutasításának és az erőszak alkalmazásának Oroszország részéről súlyos következményei lesznek. Kanada kész további megszorító intézkedések, köztük gazdasági jellegűek meghozatalára Oroszországgal szemben – közölte. Hangsúlyozta továbbá: Kanada teljes szolidaritásáról biztosítja Ukrajnát, és úgy gondolja, hogy a feszültség megoldása egyedül diplomácia csatornákon képzelhető el. E tekintetben a szövetségesek között teljes egyértértés uralkodik – tette hozzá a kanadai külügyminiszter.
Egy hét alatt csaknem 300 kilométert tett meg a Tiszán a PET Kupa egyik jeladóval ellátott palackja, hasznos adatokat szolgáltatatva a folyón úszó hulladék útjának kutatásához és a folyótisztító akció sikeréhez – közölte a kezdeményezés szervezője csütörtökön az MTI-vel.
Mint a közleményében olvasható, a Tiszai PET Kupa az ártéri hulladék összegyűjtésén, szelektálásán és feldolgozásán túl a folyami műanyag szennyezés kutatására is kiemelt figyelmet fordít. A jeladóval ellátott palackok útjának követésétől azt várják a kezdeményezők, hogy választ kapnak arra, hogy mekkora sebességgel haladnak a palackok az áradó folyókon, mekkora távolságot tesznek meg adott idő alatt, és, hogy hol, miért és mennyi ideig akadnak el.
“Ha ismerjük a szennyezés viselkedését, a folyótisztító akcióknak is nagyobb esélye van a sikerre”
– magyarázzák a közleményben.
Az akció kezdeményezői január 7-én két helyszínen engedtek el GPS jeladóval ellátott palackot. Az elsőt Tivadarnál dobták az áradó Tisza fő sodorvonalába, míg a másikat Alsóbereckinél a Bodrogba. A palackokra erősített speciális jeladók GPS műholdas összeköttetéssel működnek. A beszámoló szerint a bodrogi palack nem jutott messzire, napokat töltött Sárospatak alatt egy műanyag lerakatnál. Ezután továbbúszott, majd egy másik ártéri területen akadt el.
“Ez fontos adat, hiszen a tavaly januári kísérlet során két másik jelölt palack is ugyanezen a folyószakaszon akadt meg. A Tiszta Tisza Térkép adatai megerősítik, hogy ezeken a helyeken az átlagosnál is súlyosabb az ártéri szennyeződés”
– teszik hozzá.
A tiszai jeladós palack egy nap alatt Tokajig jutott, két helyen hosszabban időzött (Tiszafüred fölött, majd az Abádszalóki-öböl bejáratánál), hogy aztán egy hét és körülbelül 300 kilométer megtétele után végül a Kiskörei Vízlépcsőnél torpanjon meg.
“Az, hogy nem jutott át rajta, igazolja, hogy a duzzasztómű valódi védvonalként óvja a folyó alsó szakaszait a szennyezéstől. Az áradások alkalmával akár 600 köbméter feletti, körülbelül 6000 tonnányi hulladékot is képes feltartóztatni a Kiskörei Vízlépcső”
– írják.
A felhalmozódó hulladékot a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) szakemberei minden évben hónapokon át tartó megfeszített munkával termelik ki és dolgozzák fel, a PET Kupa önkénteseinek bevonásával. Miután kifogták a tiszai palackot – amelynek útját minden érdeklődő folyamatosan követhetett a Hulladékmentes Tisza projekt oldalán – a vízlépcső déli, alvízi oldalán ismét útjára bocsátották, hogy újabb hasznos adatokat küldhessen a hulladék útjának kutatásához. “Világviszonylatban is jelentős eredmény, hogy ilyen hosszú távon sikerült nyomon követni a folyón mozgó műanyag szennyezés mozgását” – emelik ki. A közlés szerint a PET Kupa folyami hulladék térképezése a Budapesti Műszaki Egyetemen folyó hidrológiai kutatást is kiegészíti. Az egyetem kutatói azt modellezik, hogy miként terjed a szennyezés. Az elméleti eredmények jól összevethetők a PET Kupa gyakorlati tapasztalataival, a jeladós palackok mozgásával. Ezáltal a jövőben jobban, hatékonyabban lehet követni a hulladék útját és validálni a modellezést. A kutatáshoz a Hulladékmentes Tisza projekt támogatója, a The Coca-Cola Foundation biztosítja az anyagi hátteret, ennek köszönhetően valósult meg a jeladó palackok technikai fejlesztése, tesztelése és nyomonkövetése – írják a tájékoztatóban.
Egy hét alatt csaknem 300 kilométert tett meg a Tiszán a PET Kupa egyik jeladóval ellátott palackja, hasznos adatokat szolgáltatatva a folyón úszó hulladék útjának kutatásához és a folyótisztító akció sikeréhez – közölte a kezdeményezés szervezője csütörtökön az MTI-vel.
Mint a közleményében olvasható, a Tiszai PET Kupa az ártéri hulladék összegyűjtésén, szelektálásán és feldolgozásán túl a folyami műanyag szennyezés kutatására is kiemelt figyelmet fordít. A jeladóval ellátott palackok útjának követésétől azt várják a kezdeményezők, hogy választ kapnak arra, hogy mekkora sebességgel haladnak a palackok az áradó folyókon, mekkora távolságot tesznek meg adott idő alatt, és, hogy hol, miért és mennyi ideig akadnak el.
“Ha ismerjük a szennyezés viselkedését, a folyótisztító akcióknak is nagyobb esélye van a sikerre”
– magyarázzák a közleményben.
Az akció kezdeményezői január 7-én két helyszínen engedtek el GPS jeladóval ellátott palackot. Az elsőt Tivadarnál dobták az áradó Tisza fő sodorvonalába, míg a másikat Alsóbereckinél a Bodrogba. A palackokra erősített speciális jeladók GPS műholdas összeköttetéssel működnek. A beszámoló szerint a bodrogi palack nem jutott messzire, napokat töltött Sárospatak alatt egy műanyag lerakatnál. Ezután továbbúszott, majd egy másik ártéri területen akadt el.
“Ez fontos adat, hiszen a tavaly januári kísérlet során két másik jelölt palack is ugyanezen a folyószakaszon akadt meg. A Tiszta Tisza Térkép adatai megerősítik, hogy ezeken a helyeken az átlagosnál is súlyosabb az ártéri szennyeződés”
– teszik hozzá.
A tiszai jeladós palack egy nap alatt Tokajig jutott, két helyen hosszabban időzött (Tiszafüred fölött, majd az Abádszalóki-öböl bejáratánál), hogy aztán egy hét és körülbelül 300 kilométer megtétele után végül a Kiskörei Vízlépcsőnél torpanjon meg.
“Az, hogy nem jutott át rajta, igazolja, hogy a duzzasztómű valódi védvonalként óvja a folyó alsó szakaszait a szennyezéstől. Az áradások alkalmával akár 600 köbméter feletti, körülbelül 6000 tonnányi hulladékot is képes feltartóztatni a Kiskörei Vízlépcső”
– írják.
A felhalmozódó hulladékot a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) szakemberei minden évben hónapokon át tartó megfeszített munkával termelik ki és dolgozzák fel, a PET Kupa önkénteseinek bevonásával. Miután kifogták a tiszai palackot – amelynek útját minden érdeklődő folyamatosan követhetett a Hulladékmentes Tisza projekt oldalán – a vízlépcső déli, alvízi oldalán ismét útjára bocsátották, hogy újabb hasznos adatokat küldhessen a hulladék útjának kutatásához. “Világviszonylatban is jelentős eredmény, hogy ilyen hosszú távon sikerült nyomon követni a folyón mozgó műanyag szennyezés mozgását” – emelik ki. A közlés szerint a PET Kupa folyami hulladék térképezése a Budapesti Műszaki Egyetemen folyó hidrológiai kutatást is kiegészíti. Az egyetem kutatói azt modellezik, hogy miként terjed a szennyezés. Az elméleti eredmények jól összevethetők a PET Kupa gyakorlati tapasztalataival, a jeladós palackok mozgásával. Ezáltal a jövőben jobban, hatékonyabban lehet követni a hulladék útját és validálni a modellezést. A kutatáshoz a Hulladékmentes Tisza projekt támogatója, a The Coca-Cola Foundation biztosítja az anyagi hátteret, ennek köszönhetően valósult meg a jeladó palackok technikai fejlesztése, tesztelése és nyomonkövetése – írják a tájékoztatóban.
Borut Pahor köztársasági elnök csütörtökön hivatalosan tájékoztatta a Nemzeti Választási Bizottságot (DVK), hogy április 24-re tűzi ki a parlamenti választások időpontját Szlovéniában, az erről szóló elnöki rendeletet pedig február 9-én írja alá.
The embankment of the Ljubljanica.The river that runs through Ljubljana, Slovenia’s capital. Ljubljana has been inhabited continuously since prehistoric times. (Photo by Arne Hodalic/Corbis via Getty Images)
Pahor úgy vélte: a koronavírus-járvány ellenére a bizottságnak elegendő ideje lesz az általános választások előkészítésére és lebonyolítására úgy, hogy annak kimenetelével kapcsolatban ne merülhessenek fel kétségek. Sajtónyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy egyetlen képviselőcsoport kivételével mindenki egyetértett abban, hogy április 24-e a lehető legjobb időpont, és ebben ő is osztotta véleményüket. Az általános választások időpontjáról Pahor egyeztetett a politikai alakulatok vezetőivel és a két nemzetiségi képviselővel, a magyarral és az olasszal is. A jobboldali ellenzéki Szlovén Nemzeti Néppárt (SNS) azt szerette volna, hogy a választásokat az utolsó lehetséges időpontban, június 5-én tartsák meg. Azzal érveltek, hogy a járvány addigra lecsillapodik. Pahor szerint az SNS álláspontja “legitim”, de az elnök hatáskörébe tartozik és az ő felelőssége a rendelet aláírása és a választások időpontjának kitűzése. Kiemelte: az elmúlt két évben több mint negyven helyi, regionális és általános választást tartottak Európában, és az országok különféle módokat találtak a zökkenőmentes lebonyolításra. A szlovén törvények értelmében általános választásokat legkorábban 75, legkésőbb 135 nappal azelőtt kell kiírni, hogy eltelt négy év az aktuális parlament első ülésétől. A választásokat a kiírást követő 60-90 napon belül kell megtartani. Az előző általános választást – amely előrehozott volt – 2018. június 3-án tartották az országban.
Romániában megközelítette a húszezret, és ezzel rekordot döntött csütörtökön a 24 óra alatt diagnosztizált koronavírusos fertőzöttek száma, a mostani, ötödik hullám azonban még távol áll a tetőzéstől, a járványgörbe továbbra is meredeken emelkedik.
Románia, Bukarest
A stratégiai kommunikációs törzs csütörtöki jelentése szerint az utóbbi napon 19 105 új fertőzöttet azonosítottak, miután az elvégzett csaknem 79 ezer teszt több mint 24 százaléka lett pozitív.A napi esetszám több mint 120 százalékkal haladja meg az előző két hét, illetve 70 százalékkal az utóbbi egy hét átlagát, ami az esetszámok további gyors növekedését vetíti előre. Az eddigi rekordot, egyetlen nap alatt 18 863 új fertőzöttet a koronavírus-járvány kezdete óta eltelt csaknem két év alatt a tavaly őszi negyedik hullámban, október 19-én diagnosztizálták Romániában. Az utóbbi 24 órában 39 halálos áldozatot követelt a járvány: ez 15 százalékkal magasabb a kéthetes mozgóátlagnál. A kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek száma az utóbbi hét napon másfélszeresére emelkedett, és csütörtökön megközelítette az ötezret. A beutalt kiskorúak száma továbbra is gyorsabban növekszik: egy hét alatt számuk megduplázódott, csütörtökön 414-re emelkedett. A romániai kórházakban 547 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteg részesül intenzív terápiában, 24 százalékkal több, mint múlt csütörtökön. A romániai oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorghita katonaorvos csütörtöki sajtóértekezletén megerősítette: Románia január 25-én kapja meg a BioNTech-Pfizer 114 ezer adag 10 mikrogrammos Comarnity vakcináját, így a korábbi terveknek megfelelően jövő szerdán megkezdik a 12 év alatti gyerekek oltását. A múlt heti bejelentés óta 2841 kisgyermek beoltására foglaltak időpontot a szülők az oltási előjegyzési portálon.
Az oltásparancsnok beszámolt arról, hogy eddig a felnőtt lakosság csaknem fele (49,8 százaléka) vette fel a vakcina legalább egy adagját, a beoltható – 12 év feletti – lakosság átoltottsági aránya 47,4 százalékos.
Megkezdték Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök a New York-i Természettudományi Múzeum előtt álló szobrának eltávolítását, arra hivatkozva, hogy az emlékmű “a rasszizmus és a gyarmatosítás szimbóluma” – jelentette a The New York Times című napilap.
Theodore Roosevelt lovasszobra New Yorkban
Az 1940-ben leleplezett szobrot, amely az Egyesült Államok 26. elnökét lovon ülve, egyik oldalán őslakos indiánnal, másikon fekete rabszolgával ábrázolja, a tervek szerint a héten teljesen eltüntetik a helyéről. A bontási költségek a bizottság szóvivője szerint összesen mintegy kétmillió dollárra rúgnak. A bizottság tavaly júniusban egyhangúlag döntött a szobor eltávolításáról, novemberben pedig bejelentették, hogy a szobrot az észak-dakotai Medorába helyezik át, ahol a nemrég átadott, Rooseveltről elnevezett könyvtár épülete előtt állítják össze újra. A döntést évtizedek óta húzódó vita előzi meg: aktivisták a hetvenes évek óta támadják az emlékművet, amelyet többször vörös festékkel is leöntöttek. A szobor eltávolítását 2020-ban kezdeményezte a múzeum, amelynek igazgatója, Ellen V. Futter, a lapnak adott interjújában kifejtette, hogy egyetért az eltávolítással. A múzeumi könyvtár vezetősége egyenesen “problematikus kompozíciónak” nevezte az emlékművet. A városban nem ez az első ilyen döntés: novemberben az Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson szobrát távolították el a New York-i városházából, arra hivatkozva, hogy a valahai elnök rabszolgatartó volt. Jefferson élettársa egyébként az egyik rabszolgája, Sally Hemings volt, aki hat gyermeket is szült Jeffersontól. Az Egyesült Államokban az elmúlt két évben egymás után távolították el politikusok, katonai vezetők, vagy más, valahai ismert közéleti személyiségek szobrait, mert rasszistáknak ítélték őket. Tavaly októberben például Virginia állam fővárosában, Richmondban távolították el Robert E. Lee tábornok, az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a déli csapatok főparancsnoka óriás lovasszobrát, amelynek végleges lebontását Ralph Northam, Virginia állam demokrata párti kormányzója rendelte el.
Sokan sértőnek tartották a déli rabszolgatartó Konföderáció tábornokának emléket állító szobrot és annak elhelyezését a richmondi Emlékmű Sugárúton, annak ellenére, hogy Robert E. Lee tábornok maga nem támogatta a rabszolgatartás intézményét. Mások viszont úgy vélték, hogy a szobor eltávolítása a történelem eltörlésével lenne egyenlő.
Tavaly 307 szervátültetés történt Magyarországon, 273 esetben elhunyt donorból, 34 esetben pedig élőből eltávolított szervvel – derül ki az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) MTI-hez csütörtökön eljuttatott, tavalyi évet összegző közleményéből.
surgeon with his fresh delivery
Az adatok szerint a négy magyarországi vesetranszplantációs központban összesen 196 veseátültetés történt; elhunytból 162, élő donorból 34 esetben. A legtöbb veseátültetést – 125-öt – a Semmelweis Egyetemen végezték, a Pécsi Tudományegyetem 25, a Debreceni Egyetemen 28, míg a Szegedi Tudományegyetemen 18 vesetranszplantáció történt. Májátültetés 59 volt tavaly. A két hazai szívtranszplantációs központban 34 szívátültetést végeztek, ebből 24 műtétet a Semmelweis Egyetem Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinikáján, tíz beavatkozást pedig a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben. Tüdőátültetést 14 esetben végeztek tavaly az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikán, míg négy esetben kombináltvese- és hasnyálmirigy átültetést végeztek a Semmelweis Egyetemen. Az OVSZ tájékoztatása szerint a donort jelentő intézményekből átlagosan 4,31 jelentés érkezett. A legaktívabb intézményből 13 jelentés történt, és 8 szervadományozás valósult meg. A legaktívabb donorjelentő orvos pedig hét lehetséges donorról adott értesítést. A tavalyi év során az Eurotransplant együttműködésben 70 külföldi donorszerv beültetése történt meg Magyarországon, ezek között 35 vese, 1 hasnyálmirigy, 15 máj, 17 szív, 2 tüdő. A hazai szervátültetések 26 százaléka külföldről érkező szervvel történt – írták.
A transzplantációs várólistán 2021-ben 1774 beteg fordult meg, 413 új beteg került fel várólistára, az év végén pedig 1313 beteg várakozott életmentő szervátültetésre. A transzplantált betegek várakozási ideje a tüdőátültetés esetén volt a legrövidebb, 0,41 év. Szív- és májátültetés esetén átlagosan 0,67 és 1,06 évig várakoztak a betegek. A kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetése esetén 3,52 év, valamint a vesetranszplantációnál 4,08 év volt a várakozási idő – közölte az vérellátó szolgálat.
A szexuális és reproduktív jogok megsértése emberi jogi jogsértésnek, és a nők elleni erőszaknak minősül – jelentette ki Vera Jourová az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa csütörtökön Strasbourgban, az uniós parlament (EP) plenáris ülésén.
A szexuális és reproduktív jogokról szóló vita keretében a biztos kifejtette: ezen jogok szűkítése visszaveti a nemek közötti egyenlőségért folytatott harcot. Kiemelte, hogy nem csak az abortuszhoz való jogról van szó, hanem a diszkriminációtól mentes, a szexuális egészséggel kapcsolatos oktatáshoz történő hozzáférésről is. Az EP tavaly nyáron elfogadott állásfoglalására hivatkozva kijelentette: ezek a jogok az általános egészségügyi jogokhoz kapcsolódnak, és minden tagállam feladata, hogy magas szintű egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson. Aláhúzta azonban, hogy az egészségügy területén az EU csak kiegészítő kompetenciákkal rendelkezik, teljes hatáskörük a tagállamoknak van. Clément Beaune Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára, a Tanács soros francia elnökségének nevében, felhívta a figyelmet: az uniós tagállamoknak támogatniuk kell azokat a civil szervezeteket, amelyek a nők szexuális és reproduktív jogait mozdítják elő. Véleménye szerint egy uniós tagállam az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint jár el, ha engedélyezi a hozzáférést a terhességmegszakításhoz.
Emmanuel Macron francia elnök keddi uniós parlamenti kijelentésére reagálva – miszerint az abortuszhoz való jogot be kell emelni az Európai Unió Alapjogi Chartájába – Beaune azt mondta, a vitát erről mielőbb, még a francia elnökség idején meg kell nyitni.
Naponta több mint 1,5 milliárd tonna édesvíz került az óceánba a gigantikus A68 jéghegyről, amikor a legintenzívebben olvadt.
Southern Ocean, February 24, 2020: The edge of Iceberg A-68, the world’s largest iceberg. – Getty Images
Ez nagyjából 150-szer annyi víz, mint amennyit az Egyesült Királyság lakói naponta fogyasztanak – írta a BBC hírportálja csütörtökön a jéghegyről, amelyik egy rövid ideig a világ legnagyobbja volt: majdnem hatezer négyzetkilométeres volt, amikor 2017-ben leszakadt a Déli-sarkvidékről. 2021 elejére azonban megsemmisült, egytrillió (ezer milliárd) tonna jég olvadt el. A kutatók jelenleg felmérik, milyen hatása volt a környezetre a gigásznak. A Leedsi Egyetem kutatócsoportja megvizsgálta az összes műholdas adatot arról, ahogy az óriás a fehér kontinensről a Dél-óceánon át az Atlanti-óceán déli részéig sodródott. A kutatók az adatok alapján felmérték, hogyan változott az olvadás üteme a jéghegy három és fél éves léte alatt. Az egyik kulcsidőszak az élete végén volt, amikor Dél-Georgia szigetét megközelítette. Ezen a ponton úgy tűnik, megfeneklett a kontinentális vízfenéken, és darabok kezdtek letörni róla. 2021 áprilisára számtalan kis jégtömbbé aprózódott, ezeket már lehetetlen volt tovább követni a tudósok szerint. Környezeti hatásai azonban túlélték a jéghegyet a Remote Sensing of Environment című tudományos lap friss számában közölt tanulmány szerint. A rengeteg kiolvadt víz megváltoztatja a helyi áramlatokat, a benne lévő ásványok és szerves anyagok az óceánba kerülve befolyásolják az élővilágot. A Brit Atlanti Kutatócsoportnak (BAS) sikerült robotműszereket elhelyeznie az A68 közelében a teljes megsemmisülése előtt. Az adatokat jelenleg is elemzik, a növény- és planktonvilág változásairól már erős jelzéseket észleltek – mondta Geraint TArling biológus-oceanográfus.
Egy 2001-ben Kecskeméten történt emberölés kísérletének gyanúsítottját vette őrizetbe kedden a rendőrség – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság csütörtök reggel a police.hu oldalon.
Kecskeméten, a Halasi úti társasházaknál 2001. április 11-én este egy 27 éves nőt egy ismeretlen megtámadott és késsel többször megszúrt. Két férfi a kiabáló nő segítségére sietett, ezért a támadó elmenekült, hátrahagyva fegyverét. Az elkövető kilétére eddig nem derült fény, de most – egy új szakértői vélemény segítségével – sikerült elfogni az emberölés kísérletével gyanúsítható K. István kecskeméti lakost.
A 36 éves férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – írták.
Szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy ember egy pécsi családi házban – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettese csütörtökön az MTI-t.
Dóka Imre közölte: szerdán későn este érkezett a jelzés, hogy feltehetően szén-monoxid-mérgezés miatt ketten is rosszul lettek Pécs északnyugati külvárosában, egy családi házban. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, egy ember már meghalt, a másik pedig rosszullétre panaszkodott. A tűzoltók az alagsorban elhelyezett gázkazán közelében magas koncentrációjú szén-monoxidot mértek.
Valószínűleg a rosszul működő fűtőberendezés és a szellőzés hiánya vezetett a mérgező gáz kialakulásához – írta a szóvivő-helyettes, hozzátéve, hogy a házban nem volt szén-monoxid-érzékelő.
Hírek Online 