Bolti eladókat keres az Aldi, amely a fővárosban és Pest megyében mintegy 100 betölthető álláshellyel rendelkezik, ezért február 10-én Budapesten toborzó napot tart – közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. pénteken az MTI-vel.
A nyitott pozíciók iránt érdeklődőknek elég egy aktuális papíralapú önéletrajzzal érkezniük a rendezvényre, ahol a feladatkörökről, juttatásokról szóló tájékoztatás után a helyszínen sor kerülhet egy személyes interjúra, a cég pedig akár a helyszínen ajánlatot is tesz.
Hozzátették, a fővárosban az Aldi bolti eladóinak kezdőbére heti 40 órás munkavégzésnél bruttó 377 100 forint, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 474 900 forint.
Az MTI érdeklődésére közölték, a vállalat egyaránt számít a 25 év alatti és feletti pályázók jelentkezésére, lletve előnyben részesítik a részmunkaidőt, így akár 2 órás munkavégzésre is lehetőség nyílik, ami a kismamák, a felsőoktatásban tanulók számára lehet ideális munkavégzési rend.
Arra is kitértek, hogy a rendezvénnyel már a húsvéti időszakra is készül az élelmiszerlánc, hogy az áruházak ideális létszámú személyzettel álljanak készen a megnövekedett forgalomra.
Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. 2008-ban nyitotta meg hálózatának első áruházát Magyarországon, jelenleg országszerte 153 üzlettel van jelen a magyar kiskereskedelemben és több mint 4500 embert foglalkoztat. A nyilvánoson hozzáférhető adatok szerint 2020-ban 292 milliárd forint értékesítési nettó árbevételt ért el a 2019. évi 246 milliárd forint után. A cég adózott eredménye 11,5 milliárd forint volt 2020-ban a 2019-es 7,3 milliárd forint után.
Megbukott a montenegrói kormány a pénteki bizalmi szavazáson, a 81 képviselő közül 43 támogatta a Zdravko Krivokapic vezette kabinet ellen beadott bizalmatlansági indítványt.
A montenegrói kormánykoalíció egyik kisebbik politikai erejét, az Egyesült Reform Akció (URA) mozgalmat vezető Dritan Abazovic, valamint az ellenzék nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen január közepén. A dokumentum benyújtói szerint a miniszterelnök az utóbbi hónapokban tanúsított viselkedésével megsértette az ország alkotmányát és törvényeit, valamint megnehezítette vagy ellehetetlenítette a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti együttműködést, amivel politikai válságba sodorta az országot, és lassította Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatát. Válaszlépésként Zdravko Krivokapic kormányfő kezdeményezte Dritan Abazovic miniszterelnök-helyettes leváltását. Az erről szóló ülést csütörtökön tartották volna meg, ám a képviselők nem támogatták a kérdés napirendre tűzését, így az ülés elmaradt. A pénteki szavazás előtt a kormánykoalíció nagyobb pártjai elhagyták az üléstermet. A montenegrói alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek most 30 nap áll rendelkezésére, hogy új miniszterelnök-jelöltet bízzon meg a kormányalakítással. Amennyiben nem sikerül senkinek sem kormányt alakítania, előrehozott választást kell tartani az Adria-parti országban.
Zdravko Krivokapic a 2020 augusztusában tartott parlamenti választásokat követően lett miniszterelnök, amikor az akkori ellenzék egy hajszállal megverte a balközép Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS). A korábbi ellenzéki pártok a 81 tagú parlament 41 helyét szerezték meg. Az új kormányban Európa- és szerbbarát pártok is helyet kaptak, és éppen ez az ellentét lassította a döntéshozatalt már a kormány megalakulása óta.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjéhez odagurult egy rokkantnyugdíjas, majd kicsit megütötte.
Márki-Zay Péter Orosházán tartott utcafórumot pénteken Szabó Ervin ellenzéki országgyűlési képviselő-jelölttel. Ekkor az egyik résztvevő váratlanul a miniszterelnök-jelölt elé került, szidalmazta, majd egy ponton enyhén állon ütötte őt. A jelenetet az Oroscafe kamerája rögzítette.
A fórumról készült videón az látszik, hogy miközben Márki-Zay az orosházi ellenzék helyzetéről beszél, egy rokkantnyugdíjas asszony mopedjével odahajt Márki-Zay elé, megfenyegeti, és végül enyhén meg is üt őt. A nő azt mondja a felvételen, hogy Márki-Zay alázza a rokkant és öregembereket.
A miniszterelnök-jelölt később a nő elé tartotta a mikrofont, de ő nem akart beleszólni. Márki-Zay ezek után annyit mond:
Balesetben meghalt egy 14 éves lány Jánoshalma térségében péntek reggel – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
A tájékoztatás szerint az 5312-es számú út 32-es kilométerénél egy személygépkocsi eddig ismeretlen okból letért az útról és árokba borult. A gépkocsit vezető 19 éves férfi könnyebben sérült, a járműben utazó 14 éves lány azonban a szakszerű ellátás ellenére a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeit vizsgálja a rendőrség.
Halálra gázolt egy embert a vonat a Nyugati pályaudvar utáni vonalszakaszon, a Városliget elágazás és Kőbánya Teher állomás között, a baleset miatt jelentős késésekre kell számítani a Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, valamint a Budapest-Lajosmizse és a Budapest-Szeged vonalon – közölte a Mávinform péntek délelőtt az MTI-vel.
A hatósági helyszínelés és intézkedés ideje alatt a vonatok csak az egyik vágányon közlekedhetnek. A baleset miatt módosult a menetrend is, így például a Debrecen-Nyíregyháza felé közlekedő záhonyi és kör InterCity vonatok a Nyugati pályaudvar és Szolnok között kerülő útirányon közlekednek, Zuglót, Kőbánya-Kispestet, Ferihegyet és Ceglédet nem érintik; a nyíregyházi sebesvonatok csak Ceglédig közlekednek és onnan is indulnak, a szegedi InterCity vonatok csak Monorig közlekednek és onnan is indulnak.
Közölték azt is, hogy a vasúti jegyeket és bérleteket elfogadják az 3-as metrón Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér, valamint a 3-as metrópótlón a Nagyvárad tér és a Nyugati pályaudvar között
Lemondott csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök négy magas beosztású munkatársa. Távozásuk szorosan összefügg Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányával.
A botrányt azok a jórészt hivatalosan is megerősített brit sajtóértesülések robbantották ki, amelyek szerint a londoni kormányfői hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány elleni szigorú kapcsolattartási korlátozások idején rendszeresen összejöveteleket, partikat rendeztek.
Csütörtökön bejelentette lemondását Munira Mirza, a Downing Street szakpolitikai munkacsoportjának vezetője. Nem sokkal később távozott tisztségéből Jack Doyle, a kormányfői hivatal kommunikációs igazgatója is. Néhány órával Mirza és Doyle lemondása után távozott Dan Rosenfield, a miniszterelnöki hivatal eddigi stábfőnöke és Martin Reynolds, Johnson személyi titkára.
Reynolds személyesen is érintett a partibotrányban. Az ITV brit kereskedelmi televízió hírszerkesztőségéhez januárban eljutott egy e-mail, amelyben Reynolds tisztviselőket hívott meg 2020. május 20-ára egy kerti partira. A meghívóban szerepelt az is, hogy
“italt mindenki hozzon magával”.
A rendezvényen hozzávetőleg 30-an vettek részt, köztük Boris Johnson. A koronavírus-járvány első hullámának megfékezésére 2020. március 23-án elrendelt szigorú angliai korlátozások értelmében – amelyek a kerti parti idején még érvényben voltak – kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában. Munira Mirza – aki 2008-ban, még Johnson londoni polgármesteri időszakában csatlakozott a kormányfő stábjához – mindenekelőtt azzal indokolta lemondását, hogy Johnson a partibotrányok ügyében tartott alsóházi vita hevében kijelentette: a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer – aki 2008-tól öt éven át az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) igazgatója volt – annak idején nem tett semmit az utóbbi évszázad legnagyobb brit szexbotrányának főszereplője, Jimmy Savile felelősségre vonásáért. A szexbotrány tíz éve robbant ki, miután kiderült, hogy Savile, a BBC közszolgálati televízió valaha legnépszerűbb, 2011-ben meghalt könnyűzenei műsorvezetője évtizedeken keresztül súlyos szexuális bűncselekmények sorát követte el gyerekek sérelmére. Savile szexuális erőszakcselekményeinek legfiatalabb áldozata 8 éves volt.
Johnson kijelentését – amely szerint Starmert is felelősség terheli azért, hogy Savile bűncselekményei büntetlenül maradtak – azonnal hatalmas felháborodás fogadta az ellenzéki padsorokban. Csütörtökön a brit kormányfő is korrigálta magát, kijelentve: teljes mértékben tudatában van annak, hogy a Munkáspárt jelenlegi vezetőjének főügyészként semmi köze nem volt a Savile-ügyben hozott korábbi vádhatósági döntésekhez. Munira Mirza azonban a lemondását indokló levélben azt írta: Johnsonnak elnézését kellett volna kérnie a munkáspárti vezetőt alaptalanul vádoló kijelentéséért. A Downing Street szakpolitikai munkacsoportjának volt vezetője durván sértőnek minősítette a kormányfő által az ellenzék vezetőjével szemben megfogalmazott vádat. Jack Doyle azzal indokolta távozását a Downing Street kommunikációs igazgatói tisztségéből, hogy az elmúlt hetek történései “rettenetes terhet róttak” rá és a családjára egyaránt. Nem hivatalos médiaértesülések szerint mindeközben gyűlnek azok a levelek, amelyekben az alsóházi konzervatív frakció tagjai bizalmi szavazást kérnek Johnson ellen.
A Johnson vezette Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. A BBC csütörtök este közölte: 17 képviselőről tudja, hogy benyújtották bizalmi szavazást kezdeményező levelüket az illetékes frakcióbizottsághoz. A kezdeményezők teljes száma azonban nem ismert, mivel a folyamat titkos. Ha a bizalmi szavazást megtartják és azon Johnson elbukik, nem indulhat az utána következő vezetőválasztási versengésben.
Ukrajna körül kialakult helyzetről, valamint Oroszországnak az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott biztonsági garanciaigényeiről tárgyalt csütörtökön telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök
A moszkvai tájékoztatás szerint a felek eszmecserét folytattak a kialakult helyzetről, figyelembe véve a nemzetközi partnerekkel közelmúltban történt kapcsolatfelvételt, valamint azt, hogy Franciaország tölti be az EU Tanácsának francia elnökségét.
“Vlagyimir Putyin ismételten felhívta a figyelmet a kijevi vezetés provokatív kijelentéseire és tetteire, amelyek ellentétesek a minszki megállapodásokkal”
– közölte a Kreml.
A két vezető megállapodott a további kapcsolattartásban. A felek január 28. és 31. után a héten immár harmadszor egyeztettek egymással. Az eszmecserét ezúttal Párizs kezdeményezte. A Kreml szerint a két elnök korábban abban is megállapodott, hogy előkészítteti a személyes találkozó lehetőségét. Az időpontról még nem született megállapodás, ám a lehetséges helyszínként mindkét fél Moszkvát nevezte meg.
Elmondta: sem Brüsszel, sem a többi uniós ország nem szigorított a korábbi szabályokon az omikron variáns megjelenése miatt, a kormány pedig nem akarja, hogy a magyarokra hátrányosabb szabályok vonatkozzanak, mint más uniós polgárokra. Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy a virológusok többsége szerint az ötödik hullám csúcsán jár Magyarország, és amilyen gyorsan felfutott a fertőzésszám, annak csökkenése is olyan sebességgel várható.
A vírus az ötödik hullámban lényegesen gyorsabban terjed, mint korábban, de sem a kórházban kezeltek száma, sem az elhunytaké nem közelíti meg a megelőző hullámokét.
Vádat emelhetnek egy magyar háziorvos és asszisztense ellen amiatt, hogy az oltás beadása nélkül állítottak ki védettségi igazolványokat a pácienseiknek – közölte a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.
Az ügyészség vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást a gyanúsítottak ellen. Beszámolójuk szerint összesen 11 helyszínen „összehangolt eljárási cselekményeket” hajtottak végre azért, hogy elfogják a gyanúsítottakat, és további bizonyítékokat szerezzenek házkutatás által. Az akcióban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség is közreműködött.
A gyanú szerint a budapesti háziorvos – szakasszisztensével együttműködve – azt a gyakorlatot alakította ki, hogy hamis védettségi igazolást állítottak ki anélkül, hogy beadták volna az ehhez szükséges oltást. A rendelésen megjelent személyek számára 15 000 és 30 000 forint közötti összegért állították ki a hamis védettségit, utána pedig az összeget egymás között egyenlő arányban elosztották.
A HÁZKUTATÁSOKON A MEGVESZTEGETETT EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKTÓL KÖZEL 60 MILLIÓ FORINTOT FOGLALTAK LE.
Az ügyészség szerint az egyik rendelésükön két rendőr is megjelent, őket szintén gyanúsítottként hallgatták ki az ügyben. A kihallgatáson elmondták: úgy kapták meg a pénzükért az asszisztens által kiállított hamis igazolást, hogy a háziorvos az oltóanyagot felszívta egy fecskendőbe, majd annak tartalmát a mosdókagylóba ürítette, miközben azt mondta: „hadd fogyjon”.
A regionális nyomozó ügyészség elrendelte a két egészségügyi dolgozó őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket is a korrupciós bűncselekmény miatt, majd indítványozta letartóztatásukat. A kényszerintézkedés elrendeléséről a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa szerdán dönt. Ha a vádemelés után bűnösnek találják őket, akkor 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel lesznek büntethetők – közölte az ügyészség.
Hírek Online 